Talán meglepőnek tűnik, hogy Latin-Amerikában, ahol a macsóság, a nők elleni erőszak és a mindennapi szexizmus szinte általános, ahol több országban is totális abortusztilalom van érvényben, Argentína, Brazília és Costa Rica után immár Chile vezetése is női kézbe került. Tegnap Michele Bachelet nyerte el a választók többségének bizalmát. Nem is akárhogy: legnagyobb ellenfele egy másik nő, Evelyn Matthei volt.

A térség egyik legkonzervatívabb, legvallásosabb országában nehezen eresztenek gyökeret az egyenlőségpárti gondolatok. 23 évvel a konzervatív katonai diktatúra bukása után azonban két nő között zajlott a küzdelem az elnökségért.

Játszópajtásokból politikai ellenfelek lettek

Az Andok hegyláncával elszigetelt Chile közelmúltjának története önmagában is kész regény. Nem kevésbé volt izgalmas az ország vezetéséért legnagyobb esélyesként induló két nő története. Evelyn Matthei és Michelle Bachelet családjai éveken át egymás távoli szomszédai voltak egy katonai támaszponton, a két lány egy iskolába járt. Aztán a Pinochet-rezsim végnapjaiban Bachelet apját megkínozta a katonai junta, és nem sokkal élte csak túl a diktátor bukását. A másik elnökjelölt édesapja, aki szintén a légierő tábornoka volt ezidőtájt, azonban az akció egyik kulcsfigurája lehetett. Fernando Matthei azonban a mai napig állítja, hogy lelkiismerete tiszta, nem felelős gyermekkori barátja haláláért.

A két lány sok évtizeddel később politikai ellenfelekként találkozott újra. Michelle Bachelet a baloldal, ellenfele Evelyn Matthei a jobboldal legesélyesebb jelöltjeként indult az elnökségért. A választás második fordulójára csak ők ketten maradtak. A régi ismeretségről nem beszélnek, de az elnökjelölti vitában mégis tegeződtek, keresztnevükön szólították egymást.

Bírálóik szerint a jelöltek egyszerűen „örökölték” a férfiak rezsimjét, hiszen mindkét jelölt politikus- és katonacsaládból származik. (Az elnökválasztás harmadik favoritja szintén nem ismeretlen az országban. Marco Enríquez-Ominami apja, egy baloldali forradalmárként szintén a junta áldozata volt.) Sokan a pátriárkák és klánok uralta rendszer továbbélését látták a jelöltekben, jelet arra, hogy a leggazdagabb latin-amerikai országban minden a régi kerékvágásban halad. Mások szerint azonban a két nő jelöltsége szimbolikus jelentőségű, és a mind szélesebb körű társadalmi változások jele Chilében, hiszen fontos lépést jelent a nemek közötti egyenlőség megteremtése terén.

Korábban megírtuk, sokan úgy tartották, hogy az adóreform, az egészségügyi intézményekre és az oktatásügyre fordított állami kiadások megnövelése mellett a chilei választások egyik fő témája és tétje az abortusztilalom megszüntetésének kérdése volt. Chile ugyanis az öt ország egyike a világon, ahol totális abortusztilalom van érvényben. Nos, most Bachelet nagyarányú győzelmével (a demokratikus Chile történelmében ilyen nagy különbséggel, 62-38 százalékos aránnyal még nem nyert elnökjelölt) eldőlni látszik a kérdés. Bachelet szigorú megkötésekkel, de az ország történetében először legaliználni tervezi a terhességmegszakítást.

Parlamenti női kvótával a nőgyilkosságok ellen

Bachelet a nők jogait, a nemek közötti egyenlőség kérdését mindig is fókuszban tartotta , bár jelentős sikereket első elnöksége idején, (2006 és 2010 között) minden igyekezete ellenére sem tudott elkönyvelni, így most a nőszervezetek remélik, Chile ezúttal a lassú változás útjára léphet.

A térségben - a 16 országban bevezetett női kvóta eredményeként - a törvényhozók negyede nő, ennél több női politikust csak a skandináv államok parlamentjeiben találni. (A chilei törvényhozásban annak ellenére az egyik legalacsonyabb a nők aránya a térségben, hogy a pártok önkéntesen bevezetett női kvótákat alkalmaznak a jelöltlistáik összeállítása során.) A nők politikai részvétele akár magas szintű posztok esetén is egyre elfogadottabb és természetesebb Latin-Amerikában, a tegnapi chilei választáson is több nő vett részt, mint férfi. A macsóság lassan kiszorul a politikából, egyre nagyobb teret nyernek a nők.

A változásra nagy szükség van: a latin-amerikai országokban elképesztő méreteket ölt a szexizmus, mélyen gyökerezik a társadalomban a nők alávetettségének hagyománya, és az ellenük elkövetetett erőszak elfogadottsága: az ENSZ adatai szerint a nők több mint kétharmadát bántalmazzák élete során, és majdnem felük lesz nemi erőszak áldozata. A nőgyilkosságok a térségben különösen súlyos problémát jelentenek: a feketelista első 25 helyén 10 latin-amerikai ország áll, a top háromban az első (El Salvador) és a harmadik (Guatemala) helyet is "megszerezve".

A női elnökjelöltek a társadalmi változásra való igény megtestesítői. Az ENSZ nőszervezetének egyik tisztségviselője szerint az, hogy mindkét győzelemre esélyes vezető nő volt, nem csupán azért történelmi jelentőségű mert a női vezetők példaképekké válnak, hanem azért is, mert a hétköznapi nők ezután már nem a társadalom könnyen sebezhető áldozataiként tekintenek magukra, hanem az országuk egyenjogú polgáraiként.

A képen Michele Bachelet, Chile következő elnöke, Dilma Rousseff, Brazília elnöke, Laura Chinchilla, Costa Rica elnöke, és Cristina Fernandez de Kirchner, Argentína elnöke látható.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?