„Már megint a csúnyácska, boldogtalan de okos nőcskék gyülekezete, akik női mivoltuk jogán követelik a nemi egyenlőséget.”

„Mégis, ki írta ezt a postot?”

"Ajánlom a szerzőnek, hogy látogasson meg egy elmeorvost"

2013. lassan búcsúzik. Idén tavasszal belecsaptunk a billentyűinkbe és létrehoztuk a feminfot. Nőkről, nőket érintő témákról, hírekről akartunk írni, nem csak nőknek. Azzal a gondolattal indultunk útnak, hogy a nők és a közélet viszonya messze túlmutat a családon belüli erőszak, a női kvóták vagy az üvegplafon – egyébként nyilvánvalóan külön-külön is rendkívül fontos – ügyén. Így hát belefogtunk, hogy ezentúl ne csak az ismerőseinkkel osszuk meg, mit gondolunk ezekről a kérdésekről.

Mielőtt lerántanánk a leplet arról, kik is vagyunk, lássuk hogy zajlott a feminfo idei, és egyben első éve.

Így írtunk mi

Több, mint huszonötezren olvastátok, amikor a fogamzásgátló tablettákról, vagy éppen az óvszerhasználattal kapcsolatos visszás helyzetről cikkeztünk. Írtunk a termékenységi mítoszokról és arról, hogy épp a terméketlen nők kultuszának korában élünk. A tengerentúlon tömegeket érintő termékenységfóbiáról szóló cikkünk igazi indulat cumanit kavart: sokan hitetlenkedtek, mások úgy értették, mi találtuk ki a fekundofóbiát.

Igyekeztünk felhívni a figyelmet az ambuláns szüléssel kapcsolatos visszás helyzetre, a nők tabunak számító szülései sérüléseire, sőt jeleztük, hogy az sem igaz, hogy baj, ha sokan császármetszéssel szeretnék világra hozni a gyermeküket. Feltártuk a beígért bölcsődeépítések körüli zavarokat: bedobtuk a köztudatba, hogy közpénzből magánintézmények épülnek, miközben a valóban rászoruló nők hoppon maradnak, és egy egyetemi félév árát fizetik ki havonta, ha a gyereküknek magánintézményben találnak férőhelyet.

Írtunk olyan ügyekről és hírekről, amelyekről a magyar sajtóban keveset olvashattok: a lányok oktatásának fontosságáról, a média nőképéről, az indiai kormányzat sugalmazására végeztett kényszersterilizációkról és arról, hogy a magyar nők tavasztól csak bizonyos feltételekkel jelentkezhetnek ilyen műtétre. Írtunk arról, hogy naponta nyolcezer lányt megcsonkítanak, szomáli és szír háborús túlélőkről, menekülttáborokban élő nőkről, a törökországi és az egyiptomi ellenzéki tüntetéseken résztvevő nők sorsáról, de arról is, hogyan mentették meg a gazdasági összeomlástól amerikai szenátornők a világot, és azt is sokan csak tőlünk tudhatták meg, hogy a fejlődő világban a szegénység újratermelődésének az egyik oka az, hogy nők százmilliói számára elérhetetlenek a női higiéniai termékek. Szánkra vettük a női kapcsolatokat, a gyengeségeinket is: női alkoholizmust, a rivalizálást, a megcsalt ex helyett az "új nő" hibáztatását. Ilyenkor persze kaptunk hideget, meleget. Nem bánjuk.

Az olvasók a sokszor vállaltan kekeckedő és provokatív hangvétel ellenére (vagy éppen azért?) csak jöttek és jöttek. Habár idén még kevesen mertek, akartak vagy tudtak hozzászólni a témáinkhoz, de volt olyan írásunk, mely a megjelenése után hónapokkal is közkézen forgott, és olyan is, amit sok százan ajánlottak ismerőseik figyelmébe.

Több posztban is sérelmeztük a kormány számunkra erőltetettnek tűnő, drága, de eredménytelen szülesztési politikáját. Szót emeltünk az ellen, hogy egyes vezető demográfusok a népességfogyásért újra és újra a nőket vonták felelősségre. Sikerrel jártunk. A KSH illetékesei néhány hónapja már a párok gyermekvállalási hajlandóságáról nyilatkoznak a nők hibáztatása helyett.

Az idősgondozásról szóló cikkünket vagy épp a „hogyan veszítsük el női szavazóinkat” című postunkat többen igazi hiánypótló témafelvetésnek érezték.

Karrier, kapcsolatépítés? Jött, írtuk, olvastátok. Mire neveljük a lányainkat, és mit tanítanak a filmek a fiainknak? Nem hagyhattuk ki a témák közül. Megírtuk, mit gondolunk a dolgozó nők problémáiról, akarnak-e a nők karriert, ha igen, mire van szükségük ehhez, és mit tehetnek, ha vezetőkké akarnak válni, és hogy ebben az évben sem találták meg a megoldást a fizetett munkát vállaló anyák problémáira, a főállásban dolgozó anyák továbbra is túlterheltek. Az is kiderült, hogy a tudományos pálya miért rögösebb a felsőoktatásban hallgatóként még többségében lévő nők számára.

A több mint száz cikket mind felsorolni nem szeretnénk, de úgy érezzük, jók voltak a megérzéseink: a nőkről szóló közéleti témák bőségesek, az olvasókat is érdeklik ezek a magyar sajtóban nem túl nagy teret kapó témák. Facebook-oldalunkon (amelynek követői között jobbak a nemi arányok, mint a magyar országgyűlésben) mindig elolvashatjátok a legaktuálisabb nőkről szóló, vagy elsősorban nőket érintő híreket, és természetesen megírtuk a véleményünket ezekről mi is.

Kik vagyunk?

Időről időre felmerült a kérdés – persze nem azért, mert nagyon meg akartak dicsérni minket -, hogy ki írja a feminfo cikkeit?

Baszatlan fapinák? Férfigyűlölők? Leszbikusok? Egy magányos fővárosi bölcsészlány? Gyerek- és családellenes radikális feministák? Hosszúszoknyás városi hippik? Valamelyik nőszervezet vagy párt aktivistái? Vagy az egész csak trollkodás, egy médiahekk?

Egyik sem.

A valóság ennél sokkal kevésbé regényes és/vagy sztereotíp. Hétköznapi nők vagyunk, akikben talán kicsit túlteng az igazságérzet és őszintén hisznek abban, hogy bőven volna még javítani való a nemek közötti egyenlőség, a nők lehetőségeinek kiszélesítése és a korlátozó sztereotípiák megszüntetése terén. A feminfo szerkesztői - mert ketten vagyunk – hétköznapi, férjezett nők, anyák, teljesen átlagos örömökkel és problémákkal. Kettőnknek összesen öt, kisiskolás kor alatti gyerekünk van, ötből négyen lányok. A blog és a család mellett a dolgozó anyák problémáira is közvetlen (személyes) rálátásunk van. Sokat köszönhetünk (köszönjük!) a nagyon jófej barátainknak, akik rengeteget segítenek nekünk. Számíthatunk rájuk, akár arról van szó, hogy figyelmünkbe ajánljanak egy-egy témát, vagy cikket, segítsenek találni egy szakértőt, akár arról, hogy elcaplassanak megnézni, épül-e a beígért bölcsőde, vagy esetleg az éjszaka közepén javítsák az elütéseket a szövegeinkben.

Mindenekelőtt, pedig, kedves olvasók, köszönjük, hogy olvastok, köszönjük, hogy (a Facebookon) már közel háromezren kedveltek minket. Köszönjük a kritikát, a megosztásokat, a biztatást.

Jövőre folytatjuk.

BUÉK!

feminfo

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?