Ezek behatolnak, nem átjátszanak!
2013 november 08., 10:13
Kilenc dolog, amit az év botrányáról feltétlenül tudnia kell
Az NSA-botrányról, Edward Snowden kiszivárogtatásáról még mi is sokat írtunk, hát még az amerikai sajtó. Most, az év végén ideje összegezni, mit is tudtunk meg az Egyesült Államok legtitokzatosabb titkosszolgálatáról és arról, hogy mit és hogyan hallgatnak le, gyűjtenek össze, figyelnek meg. A Daily Dot kilenc pontban (valójában tízben, de Snowden személyazonossága a lehallgatás szempontjából nem olyan fontos) összeszedte a legfontosabbakat.
1. Metaadatok gyűjtése a Verizon mobilszolgáltatónál
Maga Glenn Greenwald, a botrányt kirobbantó újságíró is az időrendben is első kiszivárogtatást tartja mind közül a legfontosabbnak. A lényeg: Snowden dokumentumai alapján a titkos megfigyeléseket engedélyező titkos bíróság, a FISC kötelezte a Verizon mobilszolgáltatót, hogy amerikaiak millióinak hívásadatait adja át az NSA-nek. Az NSA akkor és azóta is azzal védekezik, hogy a beszélgetések tartalmát nem ismerte meg, csak az ún. metaadatokat. Vagyis azt, hogy
ki, kivel, mikor beszélt, és eközben a beszélgetőpartnerek hol voltak.
Ez alapján úgy is összeállhat a kép a megfigyelőknek, hogy tudnák, a megfigyeltek miről beszéltek.
2. XKeyscore: Az NSA tudja, hogy kivel cseteltél, leveleztél és mit böngésztél a neten
Az XKeyscore a legszélesebb körből gyűjti az adatokat, és pont ez az, ami miatt problémát jelent. A titkos adatgyűjtés szabályai szerint a titkosszolgálat csak a legszükségesebb mértékben avatkozhatna be bárki magánéletébe. A gyakorlatban az XKeyscore minden adatot adatbázisokba rendezett, amiből az ügynökök szabadon szemezgethettek. Hogy milyen indokkal, azt egy legördülő menüből választhatták ki. Az adatokat külföldi titkosszolgálatokkal is megosztották.
3. PRISM: Így szerzik meg a közösségi hálózatok adatait
A PRISM rendszerben legalább egy biztosíték be volt építve - elvileg a FISC engedélye alapján gyűjthették be az adatokat a Google-től, Facebooktól, Yahoo-tól, az Apple-től és a Microsofttól. A költségeket pedig az érintett cégek állták, úgy 35 millió dollár értékben. A PRISM-mel lényegében teljes megfigyelés alatt tarthatták az emailforgalmat és a közösségi médiát.
Azóta az is kiderült, hogy az NSA a Google és a Yahoo offshore szerverközpontjait is lehallgatta.
4. Az NSA szándékosan gyengítette a titkosítási protokolokat
Szeptember elején a New York Times derítette ki, hogy az NSA igyekezett megkönnyíteni a saját dolgát. A Bullrun nevű akciójukkal egy évtizeden át dollármilliárdokat költöttek a nyilvánosan hozzáférhető titkosítások gyengítésére. Egészen odáig is elmentek, hogy fedőcégeiken keresztül olyan titkosítási protokolokat igyekeztek elterjeszteni, melyekben beépített hátsó kapuk voltak, megkönnyítendő a feltörésüket. Ezzel viszont nemcsak a saját dolgukat könnyítették meg, hanem olyan kritikus hibákat helyeztek el a rendszerben, amit aztán más, akár az Egyesült Államoknak kárt okozni akaró csoportok is kihasználhatnak.
5. Lehallgatták a szövetséges államfőket
És most nem arra gondolunk, hogy lehallgatták a hivatali telefonjukat. A Spiegel információi szerint az NSA Angela Merkel német kancellár magántelefonját is megfigyelte.
6. Az ENSZ lehallgatása
Augusztusban a Spiegel derítette ki, hogy az NSA csak 2012 nyarán 450 titkosított videóhívást hallgatott le az ENSZ New York-i központjában. Ezzel egyrészt megsértették a nemzetközi jogot, a diplomaták mentességét és elég kellemetlen helyzetbe hozták saját kormányukat is.
7. Adatmegosztás Izraellel
Ki örülne, ha országa titkosszolgálata adatokat adna át róla egy idegen állam titkosszolgálatának? Az NSA pont ezt tette: az amerikaiakról gyűjtött adatokat átadta az izraeli titkosszolgálatoknak.
8. Adatmegosztás a DEA-vel
Ez a mi szempontunkból nem annyira, az amerikai alkotmányosság szempontjából viszont kritikusan fontos leleplezés volt. Az Egyesült Államok polgárai ellen csak nagyon szigorú szabályok alapján, bírói engedéllyel és célhoz kötötten lehet kémkedni. Ehhez képest az NSA illegálisan gyűjtött adatokat az amerikai polgárokról, és ezeket az adatokat megosztotta az amerikai kábítószerellenes ügynökséggel, a DEA-vel, ami ezek alapján folytatott nyomozásokat.
9. Mibe kerül ez az egész?
Ez megint inkább az amerikaiak problémája, de tanulságos. A Washington Post összesítése szerint az amerikai kormány csak 2013-ban 52,6 milliárd dollárt (ez a teljes magyar GDP 26,5 százaléka!) költött 16 titkosszolgálatára, melyek összesen százezer embert foglalkoztatnak.
+1. Ha nagyon akarnák, bárkit lehallgathatnának
Ha már annyi szó esett az amerikai titkosszolgálatokról, a nyáron utánanéztem, hogy mire képes a magyar. Annyi mindenre, mint az amerikai, még nem. Az eszközeik meglennének hozzá, de néhány kulcsfontosságú feladatra még nem készültek fel.
+2 Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni
November elején egy pillanatra úgy tűnt, hogy Magyarország is belekeveredhet az év botrányába. Rajta voltunk egy térképen. Tiltakozott a kormány. Konspirált a Magyar Nemzet. Csak senki sem tudta, hogy valójában miről is beszélünk.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.