• Döntött az Európai Parlament arról, hogy a virágport a méz természetes alkotóelemének kell tartani, nem pedig összetevőnek.
• Azaz a genetikailag módosított (röviden: GMO) virágpor jelenlétét gyakorlatilag nem kellene feltüntetni a címkéken, mert a virágpor aránya nem haladja meg a mézben azt a mértéket, ami fölött az alkotóelemeket jelölni.
• Az ügyben az EP-nek még meg kell egyeznie a tagállamok képviselőivel.
• Magyar EP-képviselők bírálták a döntést.

Az EP arról döntött, hogy milyen szempontok alapján kell feltüntetni a genetikailag módosított (GMO) virágport a mézen. A döntés szerint úgy kell módosítani a jelenlegi mézirányelvet, hogy a virágport a méz természetes alkotóelemének, nem pedig külön összetevőjének kell tekinteni, ezért a génmódosított virágport csak akkor kell feltüntetni a címkén, ha aránya a méz egészében meghaladja a 0,9 százalékot.

Arról, hogy a mézben lévő pollen alkotóelem vagy összetevő, azért kezdődött vita, mert a két eset más-más címkézési szabályokat von maga után.

Ha a virágport természetes alkotóelemként értelmezzük, akkor a génkezelt növényről származó pollent a gyakorlatban nem kell feltüntetni, mert a génmódosított organizmusokról szóló irányelv szerint csak a 0,9 százalék feletti génkezelt tartalomról kell a címkén beszámolni.

De mivel a pollen csak 0,5 százalékban található meg a mézben, ezért soha nem fogja meghaladni a címkézési határértéket.

Az eddigi szabályozás nem szabályozta egyértelműen, hogy a virágpor a méz alkotóeleme vagy összetevője. Ezt 2011-ben az Európai Bíróság egy ítélete döntötte el, külön összetevőként tekintve a virágporra. A mostani módosítás ezen változtat, és így ezzel ellentétes értelmű meghatározás kerülhet az irányelv rendelkezései közé.

Az EP-szavazás után elkezdődhet az egyeztetés a tagállamok szakminisztereiből álló tanáccsal.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-képviselője tegnap azt mondta: ha nem tüntetik fel a címkéken a génmódosított virágport, az sérti az európai méhészek többségének érdekeit, és szembemegy az európai fogyasztók védelmével, illetve a megfelelő tájékoztatáshoz való jogukkal. Magyarországon évente körülbelül 22 ezer tonna mézet állítanak elő, aminek kétharmadát külföldön értékesítik, a méztermelés pedig 20 ezer magyar háztartásnak jelent fő- vagy kiegészítő megélhetési forrást – mondta.

A Fidesz EP plénuma szerint az unión kívüli országokból származó, GMO-t tartalmazó méz importjának kedvez, és súlyosan sérti a fogyasztók választási szabadságát. Az EP az európai és a magyar GMO-mentes mézet termelők érdekeivel szemben voksolt – közölte a fideszes Bánki Erik. Szerinte nem érdemes azon vitatkozni, hogy jogi szempontból minek minősül a pollen, a lényeg, hogy a fogyasztók korrekt tájékoztatást kapjanak a mézben található virágpor GMO-tartalmáról, és ez alapján szabadon választhassanak a GMO-t tartalmazó és a GMO-mentes termékek közül. Egy számunkra kedvező döntés új piacot teremthetett volna a magyar méhészek számára – mondta Bánki, aki szerint

A miniszterek tanácsával folytatott tárgyalásokon Magyarország a többi érdekelt állammal együtt tovább fog küzdeni a méztermelők érdekeiért.

(MTI)