A forint árfolyama az egyik legfontosabb politikai kérdés Magyarországon. Ezért aztán Matolcsy György tegnap komoly politikai hibát vétett. A választási kampány idején katonás rendet tart Orbán Viktor, aki ennél sokkal kisebb hibákért is tiltott már el politikusokat a mikrofontól. Nem lennénk meglepve, ha áprilisig csak ritkán hallanánk Matolcsyt nyilatkozni.
A forint árfolyama már több mint egy évtizede a legfontosabb gazdasági kérdés Magyarországon. Normál esetben ugyanis az évről-évre történő gazdasági változások nem igazán érzékelhetők a népesség többsége számára. Az átlagos munkavállaló szempontjából szinte teljesen mindegy, hogy 0,7 vagy 2 százalék volt a GDP növekedése egy évben. Ezért aztán a gazdaság állapotáról általában közvetett jelzésekből alkotunk képet: hány munkanélkülit ismerünk, mennyit panaszkodnak a közértben, stb. E jelek közül a legfontosabb és legkönnyebben érthető a forint árfolyama.
Bár a devizahiteleseken és a külföldön nyaralni tudókon keresztül sokakat közvetlenül is érint, e mutató valódi jelentőségét az adja, hogy az ily módon nem érintett 7-8 millió embernek is jelentéssel bír.
Ezért a forint árfolyama már hosszú-hosszú évek óta a kormány népszerűségének az egyik legjobb előjelzője. Ha a forint tartósan gyengül, akkor a kormány népszerűsége is hanyatlik. Ha tartósan erős, akkor a kormány támogatottsága is stabil. Természetesen nem az árfolyam a kormány megítélésének egyetlen mozgatója. Vannak olyan egyedi események is, amelyek ellentételezhetik az árfolyam változásának hatását. Ilyen tényező lehet egy megszorítás bejelentése vagy éppen a rezsicsökkentés. A megszorítások erős forint mellett is csökkentik a kormány népszerűségét, a „rezsiharc” pedig gyengülő forint ellenére is növelheti azt.
A forintgyengülés azonban ettől még jelentős politikai kárt okozhat a kormányzatnak. Különösen igaz ez akkor, ha az árfolyam átszakít bizonyos lélektanilag fontos határokat.
Most például egy 310-320 közötti forint-euró átváltási arány már biztosan a gyengeség jelének számítana, és értékes szavazatok elvesztését jelentené az ismételt kétharmadra törő Fidesznek.
Ezért is olyan érthetetlen Matolcsy György tegnapi szereplése. Az elmúlt hetekben megrendült a feltörekvő piacokba vetett globális bizalom. Tegnap a török jegybank egészen rendkívüli, 6 százalékpontos kamatemelésre kényszerült a líra árfolyamának stabilizálása érdekében. Emiatt az összes sebezhetőnek ítélt feltörekvő piaci deviza meredek esésbe váltott. Ez volt a helyzet, amikor Matolcsy bejelentette, hogy az MNB-t ez nem érdekli és folytatja a kamatcsökkentést. Ez a bejelentés újabbat lökött a forinton, hogy az még a 310 euró-árfolyamot is elérje és végül 308 fölött zárja a napot.
Matolcsy Györgynek igaza van, Magyarország tényleg nem Törökország. A magyar deviza tényleg nem tűnik olyan sebezhetőnek, mint a dél-afrikai. De ettől a forint még nem amerikai dollár vagy japán jen. Minket nem csak saját helyzetünk alapján ítélnek meg, hanem a feltörekvő piacok részeként is.
Ha ebben a csoportban eladási hullám indul meg, akkor az MNB-elnökének vigyáznia kell, hogy mit mond. Ellenkező esetben ugyanis könnyen magára húzhat egy kisebb vagy nagyobb válságot.
Ez pedig a választási kampány idején kifejezetten politikai kérdés. Matolcsy Györgynek már nagyon sok mindent elnézett Orbán Viktor. Az a gyanúnk viszont, hogy ez nem az az időszak, amikor a miniszterelnök toleranciaszintje különösen magas volna. Szerintünk az sem kizárt, hogy a Matolcsy György által korábban meghirdetett jegybank-kormány kooperáció szellemében a kormányfő részleges szilenciumra küldi a jegybank elnökét.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.