• Azt írja a Magyar Nemzet, hogy a választási kampány alatt balliberális civil szervezetek külföldi támogatását vizsgálja majd a parlament.
• Ez az amerikai lehallgatási botrányt vizsgáló bizottság dolga lenne a lap szerint.
• A bizottság munkáját a múlt héten hosszabbították meg.
• A munkarendjén nem szerepel civil szervezetek külföldi támogatóinak a vizsgálata.
• Legalábbis egyelőre.
• Mert amúgy az alapító határozat szerint akár ezt is vizsgálhatják.

"Tovább vizsgálhatják a balliberális kötődésű, magukat civilnek nevező szervezetek külföldi, elsősorban amerikai támogatását és az azon keresztüli esetleges befolyásszerzési kísérleteket" - írja 2014. február 18-i számában a Magyar Nemzet. Ezt a hangulatában már a putyini Oroszország civil szervezeteket "külföldi ügynöknek" minősítő törvényeit idéző feladatot a lap szerint a papíron az amerikai lehallgatási botrány magyar szálait vizsgáló bizottságnak kéne elvégeznie.

A decemberben létrehozott vizsgálóbizottság működését a ciklus utolsó, február 13-i ülésén valóban meghosszabbították, eredetileg március 1-ig működött volna, de most március 31-ig, a választás előtti utolsó hétig folytathatja a munkáját.

Ezt indokolatlannak nem nevezném, a bizottságnak eddig összesen két ülése volt.

Az első 15 percig tartott.

Ez nyílt ülés volt, itt a jegyzőkönyve. Csak a bizottság ügyrendjéről beszéltek, és elhatározták, hogy a következő ülésen Martonyi János külügyminisztert, a titkosszolgálatokat is felügyelő Pintér Sándor belügyminisztert és Lázár János miniszterelnökségi államtitkárt hallgassák meg. Ezt január 30-án, egy közel másfél órás ülésen meg is tették.

Zárt ülés volt, az elhangzottakat titkosították.

Utána Lázár János azt mondta, "nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok hírszerző szolgálata rendelkezik Magyarországra vonatkozó információkkal". Ami, ugye, valójában az ég világon semmit sem jelent. Martonyi még ennyit se mondott, ő csak tájékoztatást várt az amerikaiaktól arról, hogy mi történt. Pintér Sándor pedig azt, hogy "nagyon alapos és részletes feltárást adtak a bizottságnak".

Pedig nem is.

Némi zavart okozott ugyan az MTI beszámolója, ami szerint azt titkosították, hogy kiket hallgattak le. Valójában erről szó se volt. A jobbikos bizottsági tag, Mirkóczki Ádám szerint "semmi részlet" nem derült ki, csupán "vélelmezni" lehet, hogy magyar politikusokat is lehallgattak. Az elempés bizottsági tag, Mile Lajos épp ezért tartotta indokoltnak, hogy a bizottság folytassa a munkáját és kiderülhessen, "vannak-e olyan tények, amik igazolják, hogy Magyarországon politikusokat, szervezeteket, gazdasági érdekeltségeket lehallgattak".

Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke szerint is csak "köröket jelöltek meg, akik érintettek lehettek".

Így aztán nem is meglepő, hogy senki sem ellenezte a bizottság munkájának meghosszabbítását.

De hogy jönnek ide a "magukat civilnek nevező" szervezetek???

Mile és Mirkóczki is meglepődött, hogy a Magyar Nemzet fideszes forrásai szerint civil szervezetek, pláne balliberális civil szervezetek külföldi támogatásának vizsgálata volna a feladatuk. Amikor Gulyás a támogatásukat kérte a bizottság mandátumának meghosszabbításához, nem beszélt nekik erről. Mirkóczki emlékezett rá, hogy a bizottságot létrehozó 101/2013(XII. 12.) határozatban volt szó arról, hogy támogatásokat is vizsgáljanak, de politikai oldal ott nincs megnevezve.

A határozat 11 pontban sorolja a bizottság feladatait. Az első tíz a lehallgatásra és az így megszerzett információkkal történő befolyásolásra vonatkozik. A 11., a határozat 2. (k) pontja alapján a bizottságnak feladata:

"annak megállapítása, hogy milyen külföldi érdekcsoportok, szervezetek kiket és milyen céllal támogatnak Magyarországon saját érdekeik érvényesítésére".

Ez Gulyás szerint "értelemszerűen nem a szélsőjobboldali szervezetekre" vonatkozik. Hogy mire, arra csak utalgatott. Az amerikai "demokrata adminisztrációhoz közel álló" szervezetet emlegetett.

Gulyás a Demokrata Párt think tankjére, a Center for American Progressre utalgathatott, ami Bajnai Gordon Haza és Haladás Alapítványának fő támogatója.

De egyelőre a vizsgálódás még Gulyás szerint sincs napirenden, legalábbis a bizottság munkarendjében nem. Azt csak a következő ülésre határozták meg, akkor a szakszolgálatok képviselőit kérdezik majd a lehallgatásokról. A további ülések munkarendjét még el se fogadták. "Hogy hosszabb távon kinek milyen ötlete lesz a kampányban, azt hadd ne kelljen kitalálnom" - mondta.