Az Ukrajnában lezajlott legutóbbi fejlemények is világosan mutatják, hogy mekkora szerencse volt Közép- és Kelet-Európa 25 évvel ezelőtti békés fordulata - mondta a német kancellár Londonban, a Westminster Hall Királyi Galériájában.

Angela Merkel a brit parlament két házának képviselői előtt németül elmondott beszédében azt mondta: a közép- és kelet-európai átalakulás a bizonyíték arra, hogy Európában lehetséges a jó irányú változás. De ha a folyamat elakad, akkor nagyon gyorsan vissza is fordulhat.

Merkel mai beszéde történelmi jelentőségű volt, mert a brit parlament külföldi politikusokat nagyon ritkán hív meg felszólalni. A német egyesítés óta Angela Merkel az első német kancellár, aki e megtiszteltetésben részesült. A német kormányfők közül legutóbb Willy Brandt szólhatott a két kamara tagjaihoz 1970-ben, amikor Nagy-Britannia még nem volt tagja az akkori Európai Gazdasági Közösségnek, az EU elődjének.

Merkel szerint Európának segítenie kell Ukrajna és más olyan országok népein is, amikben védelemre szorul a törvényesség és a szabadság. De az Európai Uniónak is politikai reformokra van szüksége ahhoz, hogy megvédhesse az általa garantált szabadságjogokat.

Az EU politikai arculatának reformjára a véleménynyilvánítás, a vallás és a sajtó szabadsága, a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását biztosító négy uniós alapjog védelme miatt van szükség, szerinte e szabadságjogok együttes érvényesülése a demokrácia és a jólét kulcsfontosságú előfeltétele.

A belső határok nélküli Európa az európai egyesítés egyik legnagyobb vívmánya, de a tagállamok közötti mozgásszabadság megőrzéséhez és lakossági elfogadtatásához fel kell tárni és ki kell javítani a hibákat is - mondta, burkoltan azokra a vitákra utalva, amik az uniós munkavállalók bevándorlásával kapcsolatban folyik London és Brüsszel között.

Merkel azzal kezdte, hogy csalódást kell okoznia azoknak, akik azt várták, hogy felszólalásában ígéretet tesz az összes brit kívánságot kielégítő, az európai felépítményt alapjaiban átformáló reformokra.

(A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció az utóbbi hónapokban sorra jelentette be az EU-polgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli munkaerő-áramlás korlátozását is követeli. David Cameron brit kormányfő néhány hete a Financial Timesban részletesen is ismertette London követeléseit: olyan új megállapodást kell kötni, ami az EU "központi, ám nem minden feltétel nélküli" alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását. London követelései között szerepel, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelme elérjen egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik polgáraik számára a munkavállalás más uniós országokban. A brit kormány népszavazást is ki akar írni arról, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e.)

Merkel szerint a London által is követelt reformokra csak akkor van esély, ha Nagy-Britannia továbbra is az Európai Unión belül tudja hallatni hangját. (MTI)