• A 2010-es választáson még 176 egyéni körzetben választhattunk képviselőt.
• A legkisebb és a legnagyobb körzet lakosságszámában addigra már 2,5-szeres volt az eltérés.
• Ez alkotmányos alapjogokat sért, így a választókerületi térkép átrajzolása mindenképpen indokolt volt.
• Pláne, hogy idén már csak 106 egyéni kerület lesz.
• De a térképrajzolóknak nagyon egyfele húzott a kezük.

Kezdjük az alapoktól. A választókerületek részrehajló átrajzolása, szakszóval a gerrymandering két alapvető célt szolgál. Mivel most a nagy magyar gerrymanderingről van szó, köntörfalazás, egyikmásikpártozás helyett nevezzük nevén a dolgokat: a lényeg a Fidesz szavazatainak maximalizálása a baloldal mandátumainak minimalizálásával.

Lényegi különbség, hogy az egyik esetben szavazatról, a másikban mandátumról beszélek. A szavazat nem akkor hasznosul a legjobban, ha masszívan jobbos körzeteket hoznak létre. Épp ellenkezőleg. Lehetőség szerint tisztán baloldali körzetek kialakítására kell törekedni. Így ugyanis hiába szerez rengeteg szavazatot egy adott körzetben egy párt, a jutalma mindössze egy képviselő lesz - míg ha megpróbálnák arányosan elosztani ugyanezeket a szavazókat több körzet között, esetleg két vagy több mandátumot is szerezhetne.

Ahol tiszta körzet kialakítására nincs lehetőség, ott jobboldali szavazatokkal kell felhigítani a korábban baloldali körzeteket úgy, hogy azok billegővé, vagy még jobb esetben jobboldalivá válljanak.

9.-10. Szabolcs-Szatmár-Bereg 01.-02. - Nyíregyháza

Mutatok egy példát. Nyíregyháza hagyományos fellegvára a baloldalnak. Itt egyrészt létrehoztak egy baloldali gettót, az új 01-es választókerületet. A város másik részéhez viszont hozzácsapták a régi tiszavasvári kerületet. Itt ugyan 2006-ban még fölényesen nyert a baloldal, de a Jobbik 2010-ben felborította az erőviszonyokat. Hogy mást ne mondjak, a városban 2010 őszén jobbikos polgármestert választottak aki aztán egy időközin újra nyert. Így a korábbi két balos körzet helyén lett egy masszívan balos és egy inkább jobbos.

7.-8. Borsod-Abaúj-Zemplén 01.-02. - Miskolc

Ha nincs lehetőség tisztán bal és jobboldali körzetek létrehozására, akkor a térképrajzoló feladata az, hogy a hagyományosan baloldali körzeteket felhigítsa, billegő körzetet csináljon belőle. Ez történt Miskolcon, ahol a az új rendszerben a korábbi négy helyett két választókerület lesz, amit úgy értek el, hogy a városi körzetek összevonása helyett mindkettőhöz hozzácsapták a környező, inkább jobboldali falvakat.

6. Heves 03. - Hatvan

Nem kell feltétlenül pártosnak lenni ahhoz, hogy tort üljön a hülyeség. Heves megye a Jobbik megjelenéséig baloldali fellegvár volt, azóta inkább jobbos. Így nagyjából akárhogy meghúzhatták a határokat és akárhogy is húzták meg. Így lehet, hogy Szilvásvárad és Bélapátfalva Gyöngyöshöz tartozik Eger helyett, miközben Gyöngyöshalász, Heves és Kisköre meg Hatvanhoz, mert miért ne.

5. Csongrád 01. - Szeged

A gettósítás tán legjobban sikerült példája. Szegeden a korábbi három körzetből úgy hoztak létre kettőt, hogy a baloldali tömböket sikerült egyberajzolni. Illetve dehogy sikerült, a csongrádi egyes körzet még csak annak az elvnek sem felel meg, amely szerint egy választókerületnek egybefüggő területet kell lefednie.

4. Veszprém 02. - Balatonfüred

Tulajdonképpen az összes Veszprém megyei választókerület jó helyen lenne a tízes toplistán, a hagyományosan kiegyensúlyozott megyét sikerült teljesen jobboldalivá alakítani azzal, hogy a három inkább baloldali körzetet beolvasztották a négy inkább jobboldaliba. Így került Ajka Tapolcához, így olvasztották be a veszprémi városi kerületet a környező vidéki kerületbe. És így került egy választókerületbe a jobbos Balatonfüred és a balos Várpalota, bár a két városnak annyira nincs egymáshoz köze, hogy nincs is köztük közvetlen közlekedési kapcsolat.

3. Budapest 01. - I., V., VIII. és IX. kerület

Gerrymandering at its best! Amikor 2011 novemberében először láttam az új körzethatárokat, a fővárosi egyes választókerület láttán csettintenem kellett. Magam is ebben a körzetben lakom, a régen a 12-es választókerülethez tartozó ferencvárosi részén. És mert nagy rajongója vagyok a választási mateknak, a saját körzetem politikai térképét elég jól ismertem ahhoz, hogy egyből szemet szúrjon: a 12-es választókerületből azokat a szavazóköröket csapták az új választókerülethez, ahol hagyományosan a jobboldal szerez többséget. Ugyanez történt a VIII. kerülettel is, a jobbos részek az új szuperkörzethez kerültek. Cserébe a régi belvárosi 5-ös választókerület XIII. kerületi, hagyományosan balra szavazó részét leválasztották. Így sikerült a csoda, a hagyományosan inkább baloldali főváros közepén létrehoztak egy stabilan jobboldali választókerületet.

2. Baranya 02. - Pécs

Már írtam, hogy a gerrymandering lényege igazából a rivális mandátumainak csökkentése, szavazóinak gettósítása. Erre a legszebb példa a baranyai 2-es választókerület, ahol nemes egyszerűséggel Pécshez csapták a hagyományosan baloldali Komlót.

1. Baranya 04. - Szigetvár

A hátrányos helyzetű baranyai választókerület győzelmének feltétele volt a listán második helyre sorolt pécsi választókerület megalkotása. Ahhoz, hogy Baranyában minimalizálni lehessen a baloldali mandátumokat, a stabilan balos Komlót a hagyományosan baloldali Pécshez kellett csapni. Így viszont nem volt mit tenni, létre kellett hozni ezt a térképészeti atrocitást, ahol Szigetvár központtal 174, mondom, száz-het-ven-négy települést rajzoltak egy körzetbe. Ha a körzet egyéni képviselője csak mindegyikben egy napot el akarna tölteni, elmenne rá fél éve, hogy bejárja.

Tehát:

Itt ugyan csak tíz példát mutattam, de általánosságban is elmondható, hogy az új választókerületi térkép erősen kedvez a hagyományos jobboldalnak. A térképrajzoló tökéletesen teljesítette a feladatát, a baloldali választókat sikerült a lehető legjobban elszeparálni. Hogy mennyire jól, azt jelzi, hogy Molnár Csaba és László Róbert kutatása szerint a baloldalnak 300 ezer szavazattal kéne legyőznie a Fideszt ahhoz, hogy egyáltalán többségbe kerüljön a parlamentben.