Az MIT két kutatója, Travis Rich és Kevin HU elindított egy honlapot, ahol arra kérik az internetezőket, hogy különféle animált GIF-eknél válasszák ki, számukra melyik fejez ki jobban egy megadott érzelmet.

Hu a Quartznak mesélt arról, ahogy észrevették, hogy a GIF-ek egyre fontosabb médiummá válnak, egyre több helyen bukkannak fel, egyre többen közölnek velük információkat. És ahogy egyre több híroldal is elkezdte használni a formátumot, ezzel olyanokhoz is eljuthatnak a világ eseményei, akik amúgy hagyományos híroldalt nem nagyon olvastak. Innen jött az ötletük, hogy megpróbálhatnák felmérni a GIF-ek működését.

Az oldal elég egyszerűen működik, a látogatónak két GIF közül kell kiválasztania, hogy melyik fejezi ki jobban a megnevezett érzelmet. A felületet a MIT Place Pulse modellje biztosítja, amivel korábban például városképekről beugró érzelmeket mértek kutatásokban.

A mostani kutatás célja az érzelmek vizuális kifejezésének egyfajta adatbázisát kinyerni. A célkitűzés mögött az a régi probléma áll, hogy míg az embereknek pillanatnyi gondot sem okoz egy-egy érzelem beazonosítása egy képen vagy egy videón, a számítógépek erre még mindig nem igazán alkalmasak.

A honlapot március 3-án indították el, azóta napi 15 ezer látogatójuk van, egy látogató pedig átlagosan 10 alkalommal szavaz. Az elsődleges céljuk most, hogy egy szöveg-GIF fordítót hozzanak létre.

Azt szeretnénk, hogy bárki be tudjon majd írni egy Shakespeare-szonettet, és a végén kapjon érte egy GIF-sorozatot.

- mondta Hu, de azt pontosan tudják, hogy egy kiaknázhatatlan, végtelen tartományról van szó, soha le nem zárható adatbázissal. A két kutató arról is beszélt, hogy a szociológiai oldala is érdekli őket a GIF-analízisnek, és azt is nézik, hogy hogyan változnak meg a szavazatok, a szerint, hogy milyen különböző kultúrákból érkeznek. Keresik azt is, melyik GIF-ek jelentéstartalma lesz a legváltozékonyabb, a szerint, hogy honnan szavaztak rá. Ez majd reményeik szerint sokat el fog árulni arról, hogy hogyan működik a kulturálisan meghatározott interpretációja az érzelmeknek.

Azt például már most látni, hogy a boldogságot kifejező GIF-eket univerzális felismerés fogadja, de például a megkönnyebbülés érzelméhez kapcsolódó GIF-ekben jóval több variáció létezik. Ugyanakkor akármilyen különbségekről is van szó, az biztos, hogy a GIF-ek jóval univerzalisztikusabbak, mint az írott szövegek. A kutatók most hallottak egy olyan angoltanárról, aki GIFGIF-technikával tanítja diákjainak különféle érzelmek neveit.

A két kutató szerint az adatbázisból a legtöbbet majd nem is ők, hanem más kutatók profitálhatnak, ezért adatbázisukat nyilvánosan hozzáférhető módon fogják megosztani mindenkivel. Szerintük ugyan vannak, akiket ez a GIF-dolog nem érint meg, meg nem értik, de attól még a GIF-ek a vizuális kultúránk részei lettek, és minden jel szerint velünk is fognak maradni. (via QZ)