• Március 29-én lesz a következő Békemenet, ami végül mégsem a paksi bővítés, hanem a szeretet mellett fog kiállni.
• Sajtótájékoztatón foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a hat szervező.

A menettel kapcsolatos tudnivaló ismertetése miatt tartottak sajtótájékoztató a szervezők, de végül szinte csak másról beszéltek. Olyan volt az egész, mint egy egyfelvonásos abszurd dráma, amiben korosodó férfiak beszélnek összevissza egy asztal körül. A különbség mindössze annyi, hogy ők éppen most készülnek megnyerni a választásokat a Fidesznek.

Ez egy csoda

A kampány legaktívabb szereplőjének számító CÖF vezetője, Csizmadia László szerint nem lesz kormányváltás. Aktivistáik az utóbbi hetekben 120 helyen folytattak élő nemzeti konzultációt az országban, és azt tapasztalták, hogy az emberek bíznak az új magyar útban.

Ugyanakkor

"az emberek nem kívánnak bohócbálba menni, mert tudják, hogy ott megint elhúznák a nótájukat".

- mondta Csizmadia, valószínűleg az ellenzékre utalva. Mindazt, amit az utóbbi hetekben tapasztaltak, egy társadalmi szerződés keretében fogják majd benyújtani a kormánynak. A CÖF-vezető beszélt arról is, hogy értesültek róla, szélsőségesek molinóval és bekiabálásokkal tervezik majd megzavarni a Békemenetet. Ezért kéri, hogy ne tegyék.

A rendszerváltás előtt az ország egyik leggazdagabb vállalkozójává váló Széles Gábor szerint az első Békemenet a legnagyobb politikai demonstráció volt az országban 1956 óta. Azóta pedig egyre többen lettek, felméréseik szerint március végén akár több mint egymillió ember is velük vonulhat majd.

Széles szerint ez azért is lehetséges, mert az ellenzéknek végül nem sikerült úgy beállítania a Békemenetet, mintha az egy párthoz kötődő dolog lenne.

Az is fontos az Echo Tv és a Magyar Hírlap tulajdonosa szerint, hogy ők a rendezvényeiken mindig figyeltek a résztvevők biztonságára. Például sohasem szerveztek menetet hidakra. Illetve egyszer igen, de akkor volt B-tervük. Ezzel szemben az ellenzék szerinte nem tanul, pedig nekik már kormányzásuk alatt is volt olyan október 23-ai rendezvényük, amin többen meghaltak.

"Augusztus 20-ai", javította ki Szélest Bencsik, Széles pedig gyorsan hozzá is tette, hogy a vörös riasztással vigyázni kell.

Mégis, az ellenzék a március 15-ei rendezvényét is dunaparti külterületre szervezték, ami hihetetlenül veszélyes lehet, érvelt tovább Széles. És bár a rendezvényt végül lemondták, szerinte ez azért történt meg, mert nem szálltak fel annyian a buszokra, mint amire számítottak.

Ezért várhatóan a következő összejövetelükön se lesznek annyian, mint számítanak rá, ráadásul el tudom képzelni, hogy vannak olyan buta makacsok, hogy megint veszélyes helyre szervezzék.

- mondta Széles, majd még hozzátette, hogy a Békemenet az ország számára fontos esemény, ami többről szól, mint hogy ki melyik oldalon áll.

Mi ezt egy csodának tartjuk.

- mondta még.

Velünk élő kádárizmus

A dramaturgiai csúcspontot Fricz Tamás hozta. Fricz szerint két okból kell Békemeneteket szervezni. Az egyik, hogy lezárják végre a posztkommunizmust és befejezzék a rendszerváltást. Ennek pedig fontos eleme, hogy végleg megszabaduljunk az MSZP által az országra szabadított káros hagyományoktól.

Ezeket Fricz a kádárizmus fogalma alatt fogta össze. És olyan dolgokat sorolt fel, mint a korrupció, a paternalizmus, a polgárok feletti atyáskodás, meg hogy nem alakulnak szakszervezetek, senki nem kiabál, nem tiltakozik, nem tudunk semmit az ügynökökről, erkölcsi nihilizmus van. Hozzá pedig él a seggnyalás művészete és az örök szolgalelkűség.

Ez mind az MSZP bűne, és ezzel szakítana a Békemenet. Tényleg.

Fricz szerint április 6. után ki kell takarítani az országból a posztkommunizmust és a korrupciót. Ehhez pedig ki kell alakítani egy civil társadalmat. Ehhez nyújt komoly alapot a Békemenet, hiszen megmutatták, hogy erősek és bátrak, a politikai elitnek pedig muszáj őket komolyan vennie.

Ezen kívül szükség van egy magyar-magyar kiegyezésre, és a hideg polgárháború befejezésére.

Legyen béke már, de csak azok között, akik nem törnek Magyarország ellen. Azokat várjuk a Békemenetre, akik szeretnék, hogy egy szó a régi rangjára kerüljön. És ez a szó a szeretet.

- lendített nagyot a politológus, aki nemrég arról írt a Magyar Nemzetben, hogy a kádárista kisemberek csak irigykednek Simicska Lajos sikereire.

A tágabb kontextus megteremtése kedden Bayer Zsoltnak jutott. Bayer szerint az első békemenet mentette meg az Orbán-kormányt, pedig Nyugaton eldöntött tény volt, hogy Orbánt bármi áron le kell váltani. Persze Bayer is híve a magyar-magyar kiegyezésnek, de azért azt fontos kiemelni, hogy jelenleg két világ áll egymással szemben, és a kettő között semmiféle átjárás nincs. Később kérdésre ezt kiegészítette annyival, hogy valójában a Jobbik miatt három világ áll szemben egymással. Átjárás és párbeszéd nélkül. A választások tétje, hogy ha a baloldal vereséget szenved, akkor keresztül fognak menni egy megtisztuláson, gyors hattyúdal után.

Ez egy zarándokút lesz Magyarországért.

- mondta el a Békemenetről Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, aki szerint a menetekkel egy új minőség jelent meg Magyarországon. Mert kiderült, hogy a szeretet és az összefogás sokkal több embert tud kivinni az utcára, mint a harag és a tiltakozás. És míg az eddigi Békemenetek védelmi motivációból születtek, ez most más lesz.

Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője szerint pedig az a tét, hogy nem akarjuk, hogy hazánk a pénzoligarchiának és a külföldi hatalmaknak legyen kiszolgáltatva. Másrészt április hatodikán dől el az is, hogy az elindult polgárosodási folyamatot meg tudjuk-e védeni a következő évtizedekre.

Ez a választás nem Paksról szól

A tájékoztató végén lehetett ugyan kérdezni, de Csizmadia László előre közölte, hogy csak a Békemenettel kapcsolatos kérdésekre fognak válaszolni. Aztán szerencsére senki nem bírt magával. Arra a kérdésre, hogy ha már Fricz említette a lezáratlan ügynökügyeket, mintha a Fidesz sem tett volna sokat, a politológus elismerte, hogy jogosan van egy igény az emberekben az elszámoltatásra. De szerinte vannak pozitív folyamatok, például a nemrég felállt Nemzeti Emlékezett Bizottság vagy az éppen zajló Biszku-per.

Bayernek is nagy szívfájdalma az ügynökügy, de az különösen, hogy a baloldal mindig csak a III/III-as besúgok listájának nyilvánosságra hozatalát sürgeti, de a tartótisztek és az információkat feldolgozó személyek listáját nem. Mondjuk a Fidesz sem, bár ezt már nem mondta.

Széles Gábor pedig valamiért Antall József híres mondását idézte, hogy tetszettek volna forradalmat csinálni.

Volt kérdés arról is, hogy watchdog szervezetek, például a Transparency International számítása szerint a CÖF eddig 568 millió forint értékben szállt be a Fidesz melletti kampányolásba. Csizmadia szerint ezek minden alapot nélkülöző állítások, bár konkrét összeget most sem volt hajlandó elárulni, de annyit azért mondott az ATV-nek, hogy Simon Gábor 240 milliója is többszöröse annak, amit ők az egész országot beborító plakátkampányukra költöttek.

Amúgy erre a kérdésre Csizmadia csak azért válaszolt, mert annyira felháborítja az ügy. Egyrészt, mert mint elmondta, ki mint él, úgy ítél. Másrészt mert a CÖF aktivistái és a szellemi nemzeti honvédők is mind maguk támogatják a CÖF-öt, és semmi köze a Fidesznek az ő támogatásukhoz.

Arra a kérdésre, hogy van-e együttműködés a Békemenet szervezői és a Fidesz kampánystratégiái között, teljes értetlenkedés volt a válasz. Hiszen ők egy civil szervezet, miért lenne erre szükség.

Bencsik András elmondta azt is, hogy ők mindenképp szombati napra akarták szervezni a Békemenetet, hogy a vidékiek kényelmesen haza tudjanak utána menni és "szerencsés módon kiderült, hogy a Fidesz épp nagygyűlést szervez" március 29-ére, ezért tudnak majd a menetelők becsatlakozni az eseménybe.

És bár civilek, sosem tagadták, hogy van világképük.

Meg se tudnánk tiltani a Békemenet népének, hogy meghallgassák Orbán Viktort

- mondta még el Bencsik, majd Csizmadia folytatta, azzal, hogy ők az egyetlen civil szervezet, amelyik hatalmon kívül maradt.

Széles most is hozzátett egy mondatot, a médiavállalkozó szerint  fontos különbség, hogy az ő vidéki buszaikra felszállnak az emberek, az ellenzékére pedig nem.

Bár korábban elterjedt az is a sajtóban, hogy a mostani Békemenet a Paks oroszok általi bővítése melletti kiállásról is szól, Bencsik András, aki sosem volt kommunista, elmondta, hogy erről szó sem volt soha. Ő csak arról írt, hogy a magyar kormány szuverenitása és egyensúlyozása fontos. Az atomenergia a civilizációnk jelenlegi fokán amúgy sem megkerülhető, azt pedig, hogy a konkrét paksi üzlet jó vagy rossz-e, mi nem tudjuk megítélni.

Csizmadia László szerint a választás nem is szól majd Paksról, hanem az elmúlt négy és elmúlt nyolc év politikájának a megítéléséről. Bayer Zsolt szerint ráadásul az ellenzéki politikusok mind hitet tettek korábban amellett, hogy az orosz bővítés az egyetlen racionális megoldás Paksnál, most pedig a sajtóval karöltve mégis összerakták azt a faék bonyolultságú elméletet, hogy Orbán eladta Putyinnak az országot. Pedig Gerhard Schröder is a német kancellárság után beült a Gazprom igazgatótanácsi székébe, mondta még el Bayer, de ekkor már rég nem értettünk semmit az egészből.

"Szahar."

- mondta közben valahol Übü király.