A világ adóssága: 100 000 milliárd dollár

  • „A válság spórolni tanítja az embereket” – ez volt a tanulság 2009-ben.
  • De a kormányok nem tanulnak.

Azóta, hogy a 2008-as világgazdasági válság első jelei mutatkoztak, a világ adósságállománya brutálisan, 40 százalékkal megnőtt. A világ legrégebbi nemzetközi pénzügyi szervezete, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) azt állítja, ez azért van, mert a kormányok a válság alatt hitelből oltottak tüzet, hogy kihúzzák a gazdaságaikat a recesszióból, a cégek pedig kihasználták a rekord alacsony kamatokat. (A BIS a nemzetközi bankok közötti pénzügyi együttműködés legfőbb szervezője, „a központi bankok központi bankja”.)

A Bloomberg adatai szerint 2007 közepe és 2013 közepe között 70 000 milliárdról 100 000 milliárd dollárra nőtt az adósság. (Forintban: 22 600 000 milliárd!) Közben a részvények értéke 3860 milliárd dollárral, 53 800 milliárd dollárra csökkent. A baseli székhelyű BIS a negyedéves felülvizsgálatában azt írta, hogy az adósság megugrása majdnem kétszerese az amerikai GDP-nek.

Miután összeomlott a másodlagos jelzáloghitel-piac, és csődbe ment a Lehman Brothers – így beütött az 1929-es világválság óta a legsúlyosabb gazdasági válság –, az amerikai központi bankok levitték az alapkamatot, és a hitelfelvétel megugrott. A különböző kötvények (államkötvénytől a jelzálogkötvényen át a vállalati kibocsátásig) hozama átlagosan 2 százalékra esett, pedig 2007-ben még több mint 4,8 százalék volt.

A kormányok sara

Branimir Gruic elemző és Andreas Schrimpf közgazdász a BIS-től azt mondja: „Tekintettel az elmúlt évek jelentősen növekvő kormányzati kiadásaira, az államok lettek a legnagyobb adósság-kibocsátók.” Amerikai kincstári adatok szerint a 2007-es 4500 milliárdról 12 000 milliárdra nőtt a piacról finanszírozott kormányzati adósság. A vállalati kötvények értékesítése is világszerte megugrott: összesen több mint 21 000 milliárd dollárnyit adtak el ebben az időszakban.

Afölötti aggodalmukban, hogy a magas adósságállomány elriasztja a nemzetközi befektetőket a piacaiktól, sok nemzet kormánya megszorító intézkedéseket vezetett be, csökkentette a kiadásait, és növelte az adókat, hogy megzabolázza a gazdaságot, és visszaállítsa azt a költségvetési egyensúlyt, amit el kellett hagynia, hogy kezelje a világválságot.

De a kormányok egyre kevésbé veszik figyelembe az adósságaik után fizetendő kamatokat, amikor a költségvetést tervezik. Az IMF tavaly év végén figyelmeztetett, hogy a G7 elsődleges adóssága 2010-ben elérte az átlag 5,1 százalékot, ráadásul nem is terveztek nagyobb gazdasági kilengéssel. Az IMF előrejelzése szerint ez az érték idén 1,2 százalékra fog esni. Julian Callow, a londoni Barclays Plc vezető nemzetközi közgazdásza szerint a 2010 és 2013 közötti példa nélküli szigorítások elérték az amerikai GDP 3,5 százalékát és az euróövezet GDP-jének 3,3 százalékát.

A legkockázatosabb kötvények 2007 óta több mint 31 százalékot hoztak. A kincstári és ügynökségi tartozások 27 százalékos hozamot jelentettek a befektetőknek az adott időszakban, míg a céges kötvények 40 százaléknál is jobban teljesítettek.

Nem ezen múlik

Magas István, a Corvinus Egyetem Világgazdasági tanszékének professzora azt mondta, az adósságállományt, ami az elmúlt 30-40 évben felhalmozódott, sosem az éves GDP-vel érdemes összevetni, hanem a meglévő vagyonnal. A világ összvagyona a 100 000 milliárd dolláros adósságnak a többszöröse. Egyes előrejelzések szerint a tavalyi 240 000 milliárdról 2018-ra 40 százalékkal nőhet, 334 000 milliárd dollárra.

A válság után a magánadósságok csökkentek, míg az államadósságok nőttek. Magyarországon is jelentős volt a költségvetési kiigazítás, de főleg azért, hogy az ország kikerüljön az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól. Magas István szerint a globális adósságállomány nem befolyásolja a hitelezők és a hitelfelvevők kedvét. Amerika például évek óta folyton feljebb tolja az adósságplafont, mert friss pénzre van szüksége a gazdaságának. Ahogy annak ellenére is veszik a magyar államkötvényeket, hogy Magyarország évek óta bóvli (befektetésre nem ajánlott) besorolásban van, ha úgy látják, hogy a 4 százalékos hozam miatt jó üzlet lehet.