A korábbi választásokon is mindig téma volt, hogy nem feltétlenül kell az egyéni jelöltnél és listán is ugyanarra a pártra szavazni. 2002-ben és 2006-ban az MSZP és az SZDSZ várható kormánykoalíciója miatt ez a baloldalon kiemelten fontos volt, több ezren listán az SZDSZ-re szavaztak, egyéniben pedig a biztosabbnak tűnő MSZP-s jelöltre. Az akkor még kétfordulós választás miatt ráadásul a jelöltek visszaléphettek egymás javára, így a második fordulóban egyéniben nem is nagyon maradt más választás, mint az átszavazás, de ez más kérdés.

De vajon az új rendszerben is van értelme kétfelé szavazni?

Ezt kell mérlegelni

Ha valaki mérlegeli, mennyire érdemes megosztani a szavazatait, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy az új választási rendszerben a töredékszavazatok számítása a korábbiakhoz képest változott:

Míg korábban csak a mandátumot egyéniben nem szerző jelölt szavazataiból lehetett töredékszavazat, mostantól az egyéniben győztes jelölt pártlistája is gazdagodhat ilyennel. Kivéve a független jelöltek (hisz nálunk nincs pártlista), és azok a pártok, akik listán nem érik el a bejutáshoz szükséges 5 (vagy többpárti listánál 10 illetve 15) százalékot. Ha tehát az egyéniben győztes jelöltre szavaz, szavazata nem egy szavazatot ér, hanem többet! Ezeket a szavazatokat így számolják be:

A mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám kerül töredékszavazatként az országos listára. A mandátumot nem szerző jelölt szavazatainál nem kell számolni, hanem az összes szavazat az országos listára kerül, amennyiben a párt elérte a bejutáshoz szükséges küszöböt.

Ha például az első helyezett egyéni jelölt 100 szavazatot kap, a második pedig 50-et, akkor a győztes jelölt a diadalhoz szükséges 51 szavazatán felüli részt, azaz 49-et átvisz a pártja listájára. A 199 képviselőből 106-an jutnak be egyéniből, tehát többen, mint listáról.

Tehát amikor a szavazó a másodikra szavaz, azzal nemcsak rá szavaz, hanem a győztes jelölt ellen is, hiszen annak eggyel kevesebb szavazata lesz listán. És ha valakinek például az a legfontosabb, hogy a Fidesztől vegyen el szavazatokat, érdemes meggondolnia, hogy egyéniben a biztosan második helyre befutó ellenzéki jelöltet támogassa, ha van ilyen a körzetében.

Az elveszett szavazat mítosza

Egy kisebb párt támogatója kalkulálhat úgy, hogy hasznosabb, ha egyéniben átszavaz egy győzelemre esélyes jelöltre. Azt viszont aligha mérlegelik, hogy mindez hogyan hat a töredékszavazatok elszámolására – mondta László Róbert, a Political Capital elemző intézettől. Szerinte Orbán Viktor azzal, hogy a választók mindkét szavazatot adják le a Fideszre, arra utalhatott, hogy az Ipsos közvélemény-kutató szerint a 2,6 millió Fidesz szavazó közül van 250 ezer, aki a Jobbikon hezitál és 75 ezer, aki az LMP-re is szavazna.

Rogán Antal azt mondta, hogy a Jobbikra adott szavazat elveszett szavazat. A Fidesznek feltétlen, de a szavazónak nem, hiszen a Jobbik várhatóan eléri listán az 5 százalékot, így az egyéni jelöltjeire adott szavazat is hasznosul. A töredékszavazatok elvesztése a négy nagy induló közül igazából csak az LMP esetében jöhet szóba, de a közvélemény-kutatások alapján valójában majdnem biztos, hogy náluk se, mert elérik majd a bejutási küszöböt.

A szavazatmegosztásnak leginkább a billegő körzetekben van tétje, ahol szoros a verseny az egyéni jelöltek között.

Itt billeghet

Arról persze megoszlanak a vélemények, melyikek a billegő körzetek. A Republikon számításai szerint  például 56 körzet billeg (mármint a baloldal szempontjából nézve ennyi helyen van olyan jelöltjük, akinek van ugyan esélye győzni, de biztosra nem mehet). De például eszerint a számítás szerint reálisan 25 körzet ilyen.

Már a választás előtt felálltak a szövetségek

Mivel most a szóba jöhető koalíciós partnerek az egyfordulós rendszer szerint már előre összeálltak, ezért nincs olyan segédcsapat, akit érdemes lenne besegíteni – ezt mondja Filippov Gábor a Magyar Progresszív Intézettől. Vagyis a nagy pártok nem érdekeltek a szavatmegosztás népszerűsítésében.

A Fidesznek 1998 óta nincs természetes szövetségese, ezért itt fel sem merül a szavazatmegosztás. A baloldal attól fél, hogy a kötelező Orbán-ellenes szavazat mellett a listán sokan a tömbön kívüli LMP-re fognak szavazni, ami a baloldali összefogásnak nemcsak azért veszélyes, mert elvesznek ezek a listás szavazatok, hanem mert ha az LMP végül elszalasztott kormányellenes szavazatokkal becsúszik a parlamentbe, az első nekifutásra is 4-5 mínusz baloldali, szövetségesként szóba nem jövő mandátumot jelent – mondta.