• Nem mondjuk meg, hogy kire szavazz.
• Sőt, azt se, hogy egyáltalán szavazz-e.
• Azt viszont igen, hogy gondold végig az egészet.
• Undorító politikusnyelven mondva, a változás itt kezdődik.

Négyévente egyszer még annak is belefér, hogy végiggondolja, mit szeretne Magyarországon, akit egyébként hidegen hagy a kérdés. Erre éppen most vasárnap lesz lehetőség. A döntést ugyan kissé nehezíti, hogy nem volt sem igazi versengő kampány, sem a felek közötti vita, de aki ezt a posztot olvassa, azt biztos érdekli annyira ez az egész, hogy mostanra már be tudott szerezni elegendő információt.

Csak a saját döntésedért felelsz

Ezek alapján pedig a jó döntés szerintem az, hogy

végiggondolod, és érvek alapján választasz. És mindegy, hogy mit.

Ez ugyanis már önmagában egy döntés. Igen, a szavazók elég nagy része nem így tesz majd, te viszont semmi másért nem felelsz, csak a saját szavazatodért. És ezt érdemes megbecsülni annyira, hogy senkinek sem engeded, hogy a véleményét beléd sulykolja.

A Fidesz és a Kormányváltók nevű szövetség az utolsó napokra lényegében már semmi mást nem tudott mondani, mint azt, hogy csak rájuk lehet szavazni, és mindenki más az ország pusztulását akarja. Ez persze egyrészt csak retorikai elem, de azért épp elég emberrel sikerült ezt elhitetni, akik aztán környezetükben további embereknek adták tovább.

Nem ez a végső harc

Még az is lehet, hogy ez így van. Szerintem ugyan nagyon nehéz elképzelni, hogy ez a harc lesz a végső, sőt, kifejezetten káros ez a logika, ami évtizedek óta mérgezi Magyarország lelkét, és az is elég valószínű, hogy a végső harc, ha lesz egyáltalán valaha ilyen, nem egy szavazáson fog eldőlni.

De ez végül is mindegy. Ezt csak én gondolom, ha te saját magadtól, és nem csak a hisztéria hatására úgy érzed, valóban bibliai léptékű választás ez, nyugodtan válassz eszerint. Vagy bármi más szerint.

Léteznek érvek a Fidesz mellett. Léteznek a Kormányváltás mellett, az LMP mellett, és még a Jobbik mellett is (bár utóbbi esetében ezek kétségtelenül kisebbségben vannak a zsigeri indulatokhoz képest), arról nem is beszélve hány érv létezik mindezek ellen. A kamupártokat ebből most nyugodtan hagyjuk ki. És léteznek érvek amellett, hogy ezen a választáson nem érdemes, vagy akár nem is szabad részt venni. Mostanra már bőven össze lehetett gyűjteni ezeket.

Sarokba szorult racionalitás

Ezek közül egyik esetében sem mondhatjuk, hogy biztosan a legjobb döntés. Azzal viszont, ha tájékozódva, mérlegelve, a lehető legtöbb oldalt meghallgatva döntünk, biztosan a legjobbat tesszük önmaguknak és az országnak is. Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb fejleménye a racionalitás sarokba szorítása volt, és lehet arról véleményünk, hogy ebben kinek van a legnagyobb felelőssége, de fontosabb, hogy tegyünk ellene.

Teljesen oké utálni a politikát, meg leszarni is. Azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy Magyarország politikai rendszere, ha nem is száz százalékban, de azért elég pontosan visszaadja, hogy milyen ez az ország, és milyenek vagyunk mi magunk. A politikusok természetesen önző manipulátorok, de az már nem rajtuk múlik, mi mit hiszünk el, mit nyelünk le, mit jutalmazunk szimpátiával vagy akár szavazattal, mi érdekel minket, mi nem érdekel, és egyáltalán milyen kérdésekkel foglalkozunk, és

milyen tényezők alapján döntünk.

Ezeket nem lehet a politikusokra kenni, bármilyen kényelmes is lenne.

Ha racionális érvek alapján választasz, akkor is lehet, hogy később, akár már másnap megbánod, és az is lehet, hogy csalódsz. Ilyen a döntések természete. De ha a háborús gyűlölködés helyett végiggondolva hozod meg ezt a döntést, már megtettél annyit egy jobb országért, amennyit egy felnőtt, szabad állampolgár megtehet. Még a végén a politikusok is kénytelenek lesznek érveket figyelembe venni.