Egy nő győzelmén múlhat a kétharmad
Az országgyűlési választás véget ért. Bár a hivatalos eredményre még várni kell, azt már most lehet tudni, kik lehetnek tagjai az új parlamentnek. Ismerjétek meg őket!
Az idei országgyűlési választások nem hivatalos eredménye szerint tizenkilenc nő jutott be a parlamentbe. Ez valamivel jobb az előzetes várakozásoknál, de így is kevesebb mint 10 százalék lesz a nők aránya a magyar törvényhozásban. Több esélytelennek tartott kerületben is nyerni tudtak női jelöltek A négy legszorosabb állást mutató kerületben három nő áll vesztésre minimális különbséggel a szavazatok még nem teljes feldolgozottsága mellett. A kormánypártok kétharmados parlamenti többségét egy nő, a most először induló szocialista Kunhalmi Ágnes győzelme hiúsíthatja meg, amennyiben az átjelentkezők szavazataival és egy esetleges újraszámolás után fordítani tud a jelenleg alig 22 szavazatos hátrányán. Kisebb rá az esély, de a második legszorosabb állást is egy olyan kerületben mérték, amelyben egy baloldali nő lett a kormánypárti jelölt legnagyobb ellenfele. Ha a XV. kerületben Móricz Eszter fordítani tud (253 szavazattal áll vesztésre), akkor akár ő is lehet a kétharmados fideszes győzelem meghiúsítója, és egyúttal a huszadik női képviselő a parlamentben.
A jelenlegi adatok szerint tizenöten listáról, négyen pedig egyéni kerületben szereznek majd mandátumot. Ezzel a nők aránya a 2010-es 9,1 százalékról 9,5 százalékra nőhet. Nemzetközi összehasonlításban így Ukrajna és Bahrein közé kerülünk. Igaz, az EU-tagországok között eddig is a legutolsók voltunk a nők parlamenti képviselete terén, hiszen még Cipruson is 12,5 százalékos volt tavaly a nők aránya a törvényhozásban.
Négy évvel ezelőtt az akkor még 386 fős magyar Országgyűlésben 35 női képviselő kezdte meg a munkát, közülük sokan nem is indultak az idei választáson, csak tizenhárman ismételtek.
Honnan, hányan?
A kormánypártok egyéniben hat nőt indítottak. Esélyes helyen listájukon szintén hat nő kapott helyet, öt fideszes, és egyetlen kereszténydemokrata (Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár). Mivel egyikük, Czunyiné Bertalan Judit egyéniben is indult, a 11 nő közül a várhatóan kilencen ülnek majd a kormánypárti széksorokban.
A kormányváltó baloldali szövetség 19 nőt indított egyéni választókerületben. Listán az első harminc helyből hatot kapott meg náluk nő. A következő négy évben 6 nőt találunk majd a frakciójukban. A Jobbik nem bonyolította túl a dolgot, ugyanazt a kilenc nőt indította egyéniben, mint listán, az ő képviselőcsoportjukban végül két nő lesz. Az LMP minden harmadik jelöltje nő volt, de csak ketten kapták meg a lehetőséget a parlamenti munkára.
A rendszerváltás óta megválasztott parlamentekhez képest tehát az arányok minden valószínűség szerint a következőképpen alakulnak majd a 199 fős Országgyűlésben: 9 kormánypárti, 4 szocialista, 2 jobbikos, 2 LMP-s egy PM-es, és egy DK-s nő szerez mandátumot.
Lássuk hát, kik lesznek azok, akik a magyar lakosság több, mint felét ha nem is minden esetben képviselik, de legalábbis reprezentálják az új, korábbinál jóval kisebb létszámú parlamentben.
Kik az újonc nők a parlamentben?
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP): pártja honlapja szerint 2011-ben a püspökladányi időközi országgyűlési választások képviselő-jelöltje volt. 2012-től pártja országos elnökségének és választmányának tagja. A baloldali összefogás listájának 20. helyéről, a harmadik női jelöltként jut be a parlamentbe.
Demeter Márta (MSZP): 2010-ben és 2011-ben önkormányzati képviselőjelölt Zuglóban, 2012 óta az MSZP országos elnökségének tagja. Országos listáról kerül be a parlamentbe.
Dunai Mónika (Fidesz): a X-XVII. kerület egyéni képviselőjéként szerzett mandátumot, 1990 óta önkormányzati képviselő Rákosmente önkormányzatában.
Heringes Anita (MSZP): Az idén harmincéves újdonsült képviselő a párt honlapja szerint 2008-tól a Societas - Új mozgalom országos alelnöke. 2012-ben az MSZP Paksi Szervezetének elnökévé választották. A baloldali összefogás listájáról jut be a parlamentbe.
Kunhalmi Ágnes (MSZP): 2010-ben a budapesti II. kerület önkormányzati képviselőjévé választották. Az MSZP országos elnökségének tagja. Simon Gábor körzetét kapta meg februárban, a budapesti XVIII. kerületet. Itt megszorongatva kormánypárti ellenfelét minimális különbséggel - jelenleg alig 22 szavazattal - alulmaradni látszik. Ha végül mégis ő nyer, akkor a baloldali szövetség egyetlen női jelöltjeként szerez egyéni kerületben mandátumot. Ha a jelenlegi állás lesz a végleges, akkor is képviselő lesz a kormányváltó baloldali összefogás listájának első női jelöltjeként.
Schmuck Erzsébet (LMP): A Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke. A Lehet Más a Politika egyik alapító tagja. Az LMP alapítványa, az Ökopolisz Alapítvány társelnöke. Mandátumát az országos lista ötödik helyezettjeként nyerte el.
Akik újráznak
Bartos Mónika (Fidesz) második parlamenti ciklusát kezdheti meg, legutóbb területi listáról, most az országos listáról szerzett mandátumot.
Bene Ildikó (Fidesz): szintén 2010 óta országgyűlési képviselő, legutóbb területi listán, most azonban Szolnok egyéni képviselőjeként kerül be a parlamentbe.
Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) a második parlamenti ciklusát kezdheti meg, ismét egyéni képviselőként és nagy fölénnyel szerzett mandátumot a Komárom központú választókerületben.
Dúró Dóra (Jobbik): A Jobbik szóvivője 2010-ben és ezúttal is országos listáról szerzett mandátumot, bár egyéniben is elindították Budapest VI. választókerületében.
Hegedűs Lorántné (Jobbik): 2010 óta a parlament tagja, ezúttal is országos listáról jut be a parlamentbe, de ő is indult egyéni képviselői mandátumért a fővárosi I. számú választókerületben.
Hoffmann Rózsa (KDNP) oktatásügyi államtitkár, 2006 óta parlamenti képviselő, ezúttal is listán került be a T. Házba a kormánypártok második női jelöltjeként a 33. helyről.
Mátrai Márta (Fidesz): 1998 óta a parlament tagja, Somogy megyei listás képviselőként, idén a Fidesz listájának legelőkelőbb, negyedik helyéről jut be a parlamentbe. 2010 és 2014 között az Országgyűlés háznagya.
Molnár Ágnes (Fidesz) a harmadik ciklusát kezdheti meg idén, két területi listás jelöltség után ezúttal is listáról szerezve mandátumot.
Selmeczi Gabriella: (Fidesz) a legtöbbször újraválasztott női képviselő, 1994 óta az Országgyűlés tagja Pest megye képviseletében, ezúttal az országos listáról került be.
Szabó Tímea (PM): 2010-ben az LMP országos listájáról került be a parlamentbe, most pedig a baloldali összefogás listájának első női jelöltjeként, az ötödik helyről. A Párbeszéd Magyarországért társelnöke.
Szél Bernadett (LMP): 2012 óta országgyűlési képviselő, a lemondott Kaufer Virág mandátumát kapta meg. Az LMP társelnöke és az idei választáson a párt miniszterelnök-jelöltje. Budakeszi és a környező települések egyéni képviselőjelöltje, mandátumát azonban az LMP listájának második helyezettjeként kapja.
Vadai Ágnes (DK): 2002 óta a parlament tagja szocialista, majd független képviselőként DK-s színekben, a volt honvédelmi államtitkár ezúttal is listáról jutott be az Országgyűlésbe.
További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.