Ez az ábra azt mutatja, hogy egy megszerzett szavazatra hány forint állami támogatás jut – toronymagasan vezet az ÚMP és az ÚDP.

Ez azt jelenti, hogy az Új Magyarország és az Új Dimenzió Párt jutott a legköltségesebb módon a választópolgárok szavazataihoz, hiszen Magyarországon a pártok komoly állami támogatásban részesülnek, amiből kampányholhatnak, irodát tarthatnak fent, aktivistákat fizethetnek.

Ha egy párt a jelöltállításnál bizonyos számú, de legalább 27 jelöltet, és emiatt országos pártlistát is tudott állítani, akkor állami támogatásban részesült a párt, illetve a jelöltek is.

Ha legalább 27 jelöltet állított egy párt, akkor 176,25 millió, ha 54-et, akkor 352,5 millió, ha 80-at, akkor 527,75 millió, ha 106-ot – azaz minden választókerületben tudott jelöltet állítani - akkor összesen 703 millió forint támogatásban részesülhetett úgy, hogy minden jelöltje után 1-1 millió forintot is kap.

A jelölteknek – ha nem érték el a 2%-ot a választáson – vissza kell fizetniük az egy-egy millió forintokat, ezeket a milliókat az eredmények tükrében mi is levontuk. (Infografikánk)

Az ÚDP és az ÚMP még így is szép summát kap, 352 millió forintot, amiből 49 és 50 millió le kell vonni, ennyi jelöltjük nem szerezte meg a 2%-os támogatást - magyarul az összes induló közül egy sem.

A legtöbbet a Szociáldemokratáknak és a JESZ-nek kell visszaadni, 81 és 82 millió forintot az 527,75 millióból, egyik jelöltjük sem érte el a 2%-ost.

[v14-terkep helyezes4]

Tulajdonképpen a kamu- és minipártok közül csak a Seres Mária Szövetségesei (SMS) és a Haza Nem Eladó Mozgalom tudta 2 illetve 1 jelöltjével meghágni a 2%-os küszöböt. Az SMS a Fejér 4-es és a Nógrád 1-es választókerületben, a HNEM Békés 3-ban nyomta le az általában a 4. helyen végző LMP-t, a párt elnöke, Kásler Árpád előzött be.

A legtöbb állami támogatást - 703 milliót - a négy nagy listaállító, a Fidesz-KDNP, a Kormányváltók (MSZP, DK, PM, Együtt, MLP), a Jobbik és az LMP kapta, ám ők annyi szavazatot kaptak, hogy ők lettek a legolcsóbb pártok.

A Fidesz több mint 2 milliót, az MSZP 1,2 milliót, a Jobbik egymilliót, az LMP 250 ezer szavazatot kapott. Utóbbinak 8 millió kell visszzadnia, 8 LMP-snek nem sikerült megugrania a 2%-ot (BAZ-megye 3-5, JNSZ-megye 3., SZSZB-megye 3-6).

Ábráink egyébként azt is segítik eldönteni, hogy a választáson indult 18 párt közül melyek tekinthetők kamupártoknak, melyek kevésbé.

A magunkfajta választásbuzik egyik kedvenc statisztikája, hogy hogyan szerepeltek egy párt egyéni jelöltjei a párt listás szavazataihoz viszonyítva. Idén a parlamentbe jutott négy párt egyéni és listás szavazatai eléggé kiegyenlítettek voltak, az arányok 0,91-1,02 között szóródtak.

Az LMP-sek és a kormányváltók szavazatmegosztása

A listás eredménynél jobban csak a baloldali összefogás egyéni jelöltjei szerepeltek, nagyjából 27 ezerrel szereztek több szavazatot. Az LMP egyéni jelöltjeire viszont 23 ezerrel kevesebben szavaztak, mint a listájukra - ez a két adat akár össze is függhet.

A Fidesz és a Jobbik egyéni jelöltjei árnyalatnyival gyengébben szerepeltek a pártjuknál. A két pártnál az arány ugyanaz, 0,98 - ez a Fidesz esetén kb. 40 ezres, a Jobbiknál húszezres deficitet jelent egyéni szavazatban.

A többi, listát állító pártot három csoportra lehet osztani:

• Vannak azok, amik listán bőven felülmúlták az egyéni eredményüket - ebbe azok a pártok tartoznak, amelyek kevés egyéni jelöltet állítottak: a Munkáspárt, a Zöldek Pártja és az ügyes névválasztásával 13,5 ezer szavazatot begyűjtő Együtt 2014.
• Vannak azok, amik nagyjából a választókerületek felében állítottak jelöltet, és egyéni és listás támogatásuk kiegyenlített: A Haza Nem Eladó, a KTI az SMS és a SEM is ilyen. Itt gyanítható, hogy a jelöltjeik helyben jobban szerepeltek a pártlistánál.
• Vannak azok a pártok, amelyek a jelöltállítás idején erősnek tűntek, de a választáson bebizonyosodott, hogy nincs valós támogatottságuk: Schmuck Andor szociáldemokratái, az MDF-utód JESZ, az FKGP és a jelöltállítási rendszer kijátszhatóságának élő példái, az ÚMP és az ÚDP.

Ha már eljutottunk hozzájuk, mutatnánk még egy táblát:

Azt, hogy pontosan hány támogató aláírást adtak le a pártok, nem tudjuk, ezért azt néztük meg, hogy a jelöltállításhoz szükséges minimális aláírásszám hogy viszonyul a pártok jelöltjeire ténylegesen leadott szavazatokhoz. Fontos tudni, hogy egy választópolgár több jelöltet is támogathatott aláírásával, így az, hogy egy kisebb párt feleannyi szavazatot, mint aláírást kapott, még normális is lehet.

Azoknak a pártoknak, amelyeknél a támogató aláírások száma a tényleges szavazatszám 250 százalékát is meghaladja, viszont kivétel nélkül felbukkant a neve a csalásokról szóló beszámolókban.