Kampányhoz képest is szokatlan fordulatot vett az indiai választási kampány a héten. A hatalmas országban több mint egy hónap alatt lebonyolított választás legnagyobb esélyese, Narandra Modi életéből került elő egy eddig nem ismert részlet. Nem a háza lett az eddig ismertnél nagyobb, nem is titkos bankszámlájára derült fény, hanem
kiderült, majdnem ötven éve házas.
Ami leginkább azért érdekes, mert a 63 éves politikus gyakran beszélt arról, ő maga agglegény, kifejezetten élvezi a magányt, egy beszédében pedig azt mondta:
Egyedülálló vagyok, mi értelme lenne korruptnak lennem?
Igaz, ami igaz, jó ideje valóban egyedül él. A házasság Modi és az asszony kamaszkorában történt, és azt mondják, a családok kényszerítették rájuk. Csak néhány napig voltak valójában együtt, de jogilag sosem váltak el. Modi viszont később csatlakozott a hindu nacionalista Bháratíja Dzsanata Párthoz (Indiai Néppárt, BJP), ami cölibátust hirdet.
A házasságról egy ideje már beszéltek Indiában, de Modi most először ismerte el nyilvánosan. Arra pedig jó esély van, hogy politikai ellenfelei megpróbálják kihasználni ezt - például, hogy azzal támadják, Modi nem tiszteli a nőket, és előveszik, hogy az asszony azóta is szegényes körülmények között él.
Sztorinak persze jó, de ez aligha fogja megfordítania a választást. Ezen pedig úgy tűnik, hogy az India történetének nagy részét végigkormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus helyett Modi és a BJP, illetve az általuk vezetett Nemzeti Demokratikus Szövetség futhat be.
A várható választási győzelemnek két fő oka van.
Az egyik a gazdaság. Az indiai gazdaság növekedése alaposan befékezett az utóbbi időben - 2010-es 10,3-hoz képest tavaly már csak 4,5 százalékos volt a GDP-növekedés. Eközben magas az infláció, és az ország kezd lemaradni Kína növekedéséhez képest.
Ahogy a Vox összefoglalója írja, ennek egyik oka leegyszerűsítve az, hogy az Indiában működő techipar egyszerűen nem elég nagy. Nincs elég munkahely mindenkinek, és még ha lenne, az indiaiak nagy többsége akkor sem lenne elég képzett hozzá. Több munkahelyre lenne szükség a kevésbé képzett iparágakban. A gazdaság helyzetét nehezítik a bürokratikus akadályok - a világbank “mennyire könnyű vállalkozást indítani”-világranglistáján az ország a 134. helyen áll. A másik fő probléma a nagyon gyenge infrastruktúra. Az indiai utakon közlekedő buszok és teherautók átlagsebessége 30-40 kilométer/óra, vagyis még ha valakinek sikerül is nagy nehezen elindítania például egy gyárat, se a dolgozók nem érnek oda időben, se a termékeket nem lehet olyan sebsséggel szállítani, hogy az meg is érje.
De mit kezd ezzel Modi?
A politikus melletti legfőbb érv, hogy ő Gudzsarát állam vezetője, ez a terület pedig hosszú ideje stabilan jobban teljesít, mint az ország nagy része. Bár vannak ellentmondások akörül, hogy valóban minden rendben van-e az államban, főleg azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági adatok mellett valóban javultak-e az emberek életkörülményei is, de az azért biztos, hogy komoly eredményeket ért el itt.
A kormánypárttal szemben pedig mostanra óriásira nőtt az elégedetlenség. Önmagában a gazdasági teljesítmény miatt is, de főleg azért, mert Kongresszus Párt mára szinte egyet jelent a korrupcióval és a haveri osztogatással.
Természetes, hogy ezzel szemben a választók egy új politikus felé fordulnak, aki ráadásul még saját eredményeire is tud mutogatni. Pedig a nagyon szegény országban még mindig inkább a kormánypárt az, ami kifejezetten a szegényekhez beszél, Modi már inkább a középosztályhoz, tanácsadói pedig egyenesen India Thatcherjének írják le liberális, piacpárti politikáját.
(Van ugyanakkor egy terület, amiben éppen ő támogatja a szigorúbb piacszabályozást. Míg a Kongresszus Párt több nemzetközi vállalatot engedne be az indiai piacra, most éppen a Tescóval és a Walmarttal tárgyalnak, Modi kifejezetten visszaszorítaná a külföldieket a kiskereskedelemben a helyiek javára.)
Modi másik fegyvere a hindu nacionalizmus - ez az, ami a nyugatot, és az ország muszlim kisebbséget aggasztja. Indiában a hindu-muszlim szembenállás veszélyes terep, és sokan tartanak attól, hogy a politikája tovább élezi majd ezeket. Az Economist anti-endorsement cikket is írt Modival szemben, mert szerintük ugyan a kormánypárt korrupciója sem ígér fényes jövőt, de a nacionalizmus élezése életveszélyes lehet.
A kritikusok legtöbbször egy konkrét 2002-es esetre hivatkoznak Gujaratban. Már Modi állt az állam élén, amikor muszlimellenes zavargások törtek ki, meg is halt 1200 ember. Nem biztos, hogy a hatóságok mindent megtettek, hogy ezt megakadályozzák - vagy hogy akár bármit is tettek. Az Egyesült Államok mindenestere az eset után évekig nem adott vízumot Modinak.
Modi ugyan az utóbbi időben visszavett a nyílt muszlimellenességből, de egy kicsit becsomagolva azért ott maradt az üzenetei között. Gyakran vádolja ellenfeleit azzal, hogy az ellenséges Pakisztán ügynökei, vagy finoman belecsempészi beszédeibe az indiai marhaexportőrök kritikáját - ami természetesen vallási okokból nem a hindukat érinti. Kiszivárgott videók szerint pedig Modi emberei közül voltak, akik már az erőszakot is pedzegették a kisebbséggel szemben.
Ez lesz a világtörténelem eddigi legnagyobb választása. Egy hónapon keresztül tartanak, 930 ezer szavazóhelyiség van, összesen 814 millió ember szavaz. Csak a választás lebonyolításában 11 millióan vesznek részt.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.