Ismét kiállt az ombudsmani hivatal Kishantos mellett

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Szabó Marcel mondta el hétfőn, hogy

a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre.

Ezt már korábban is kijelentette az ombudsmani hivatal, de most szombaton a Fejér megyei Kishantoson az állami földpályázaton nyertes új bérlők elkezdték beszántani a korábbi bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket.

A Kishantos esetében indult vizsgálat során Székely László alapvető jogi biztossal együtt Szabó még tavaly decemberben állapította meg az alkotmányos védelemre való alkalmasságot. Mint most írta,

az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak figyelembe kell vennie az Alaptörvény erre vonatkozó passzusát.

A biztos és helyettese 2013 decemberében felhívta a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegye meg az értékek megóvását biztosító intézkedéseket. A miniszter február 5-én kelt válaszlevelében azt a tájékoztatást adta, hogy intézkedett "a javasolt, illetve kifogásolt szempontok, valamint eljárási hiányosságok figyelembevételéről, pótlásáról".

Emellett ígéretet tett arra is, hogy létrehozza azt a szakmai fórumot, amelynek bevonásával kidolgozza az alkotmányos védelemhez szükséges stratégiát és intézkedési tervet, és kérte az ombudsmani hivatalt a bizottság munkájában való részvételre.

A biztoshelyettes aggályosnak tartja, hogy a bizottság nem alakult meg, és azt sem tudni, hogy a miniszter milyen intézkedéseket tett azért, hogy megőrizzék a létrejött környezeti értékeket.

Kishantoson több civil szervezet aktivistái, valamint ellenzéki politikusok is tiltakoztak, egyebek közt azzal érvelve, hogy a biominősítésű vetemények elpusztításával felbecsülhetetlen mértékű eszmei kárt okoztak az új bérlők.

A kishantosi központ vezetői szerint a földpályázaton nyertes gazdák nincsenek birtokban, és több bírósági per is folyamatban van, amelyek lezárultáig jogtalan a tevékenységük.

A nyertes földbérlők szerint viszont ők jogszerűen használják a földeket, és a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják.

A kishantosi földekről készült hosszabb írásunkat itt találhatja meg.