Magyarország március 14-én csatlakozott a nők elleni erőszak elleni hatékony fellépésről szóló Isztambuli Egyezményhez. Az aláírás tényéről a kormány nem adott ki nyilatkozatot, csupán a nőszervezetek lépést üdvözlő közleményéből értesülhetett a közvélemény az eseményről. A nemzetközi egyezmény a családon belüli erőszak megelőzését és az áldozatok hatékony védelmét elősegítő előírásokat fogalmaz meg az államok számára.

A kormány az egyezményhez való csatlakozásról a "kapcsolati erőszak" büntetőjogi tényállássá válásához hasonlóan a tavaly tavaszi nagy közfelháborodást keltő ügyet követően döntött. A "vak komondoros" botrány kipattanása után civilek, nőszervezetek és az őket segítő ellenzéki képviselőnők - elsősorban Ertsey Katalin - határozott és kitartó fellépésének köszönhetően a családon belüli erőszak elleni küzdelem a jogalkotók és a kormányzat ingerküszöbét is elérte. (Balogh József ügyében a tegnapi hírek szerint befejeződött a nyomozás, az ügy a vádelőkészítés szakaszában van.)

A Isztambuli Egyezményt (teljes nevén az Európa Tanács egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról) 2011. májusában az ET 47 tagországa közül 25 írta alá, köztünk legutóbb március 14-én Magyarország is. Az aláírók közül 10 ország már ratifikálta is a szöveget. Ezzel az adott kormány nevében aláíró személy után az ország törvényhozása is elfogadja, megszavazza az egyezményhez való csatlakozást, és ezzel az abban foglaltakat saját belső jogának a részévé teszi. A szerződés így válik hatályossá Magyarországon.

Magyarországon ez a ratifikációs aktus - vélhetően a parlamenti ülésszak február közepi lezárulta miatt - még nem történt meg.

Tavaly májusban az újonnan megválasztott olasz törvényhozás első dolga az volt, hogy ratifikálta az Isztambuli Egyezményt. Még Erdogan Törökországa is megtette a szimbolikus lépést és belső jogába emelte az egyezményt.

Vajon a tegnap megalakult országgyűlés képes lesz-e ugyanerre a gesztusra abban az országban, ahol minden héten belehal egy nő az ismétlődő bántalmazásba? Vajon a magyar országgyűlés mennyire tartja fontosnak a kérdést? Az eddigi években tapasztalt, téma körüli érdektelenség vajon a kormány mostani ciklusában is végig fogja kísérni a nők elleni erőszakkal kapcsolatos történéseket?

Ha az eseményeket nyomon követő civilek, politikusok és érintettek az új ülésszakban az egyezmény sorsát jelzésértékűnek tartják, most igazán kíváncsian várhatják, milyen üzenetet küldenek nekik a honatyák.ét és az áldozatok hatékony védelmét elősegítő előírásokat fogalmaz meg az államok számára.

Minden negyedik magyar nőt érint

Az "Isztambuli Egyezményként" ismert szerződés "az Európa Tanács egyezménye" az első európai szerződés kifejezetten a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak tárgyában. A dokumentum többek között felvázolja a megelőzésre, a védelemre irányuló minimumszabályokat. Az Egyezmény a nők elleni erőszakra adott nemzeti válaszok hiányosságait is magában foglalja. A ratifikáló országoknak ki kell alakítaniuk az egyezménynek megfelelő menhelyeket, egészségügyi és más szolgáltatásokat, a megelőzés és a jogi segítségnyújtás csatornáit.

A magyarországi helyzet tarthatatlansága kapcsán nemzetközi szervezetek nem először fogalmaznak meg határozott hangú kritikát. Az ENSZ Nőjogi Bizottsága tavaly tavasszal 60 pontnyi ajánlást fogalmazott meg Magyarország számra a nők hátrányos megkülönböztetésének felszámolása és hatékonyabb kormányzati fellépést sürgetett a nők elleni erőszak ügyében. Ebben a szövegben, ahogy az Isztambuli Egyezményben is a magyar rendőrség a tétlenségét külön is nevesítették, de szóltak még a hazai nem kellően hatékony távoltartó intézkedésekről, valamint a menedékhelyek hiányáról is. Emellett a dokumentum a családon belüli erőszak túlélőinek további visszaélésekkel szembeni veszélyeztetettsége kapcsán jogi és politikai hiányosságokra is felhívja a figyelmet.

Az egyezmény meghatározza a nők elleni erőszak különböző formáit (beleértve a nemi erőszakot, a fizikai és lelki erőszakot, a kényszerházasságot, a női nemi szervek megcsonkítását), és kéri, hogy ezeket az országok tegyék büntetendővé.

Minden harmadik európai nő fizikai vagy szexuális zaklatás áldozata

A magyar nők negyede családon belüli erőszak elszenvedője, Magyarországon minden héten meghal egy nő a "kapcsolati erőszak" miatt, és a magyar nők öt százaléka válik nemi erőszak áldozatává. Az EU alapvető Jogok Ügynökségének felmérése szerint háromból egy nő valamilyen fizikai és /vagy szexuális zaklatás elszenvedője volt 15 éves kora óta. Becslések szerint pedig világszerte a nők 35 százaléka tapasztalt fizikai vagy szexuális erőszakot partnere révén, vagy vált ismeretlen által szexuális erőszak áldozatává.

Ahogy a Human Rights Watch munkatársa, Gauri van Gulik fogalmaz, "Ez a szerződés arra kötelezi a kormányokat, hogy konkrét lépéseket tegyenek, és hogy szembenézzenek a nőket és lányokat érő támadásokkal. A nők elleni erőszak nem egy természeti erő. Meg lehet állítani!" - mondja.

Kíváncsian várjuk a parlament alakuló ülése után a magyar honatyák mikor teszik meg ennek érdekében az Egyezménnyel kapcsolatosan szükséges következő lépést...

(A tíz ország amely már ratifikálta az Isztambuli Szerződést: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Andorra, Olaszország, Montenegró, Portugália, Szerbia, Spanyolország és Törökország.)

A kép Sós Bálint Háztartási balesetek című, erőszak elleni kampányfilmjéből származik.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?