Anya vagyok. Alkoholista. Vajon hány nő mondja ki ezeket a szavakat itthon? Hát azt, hogy gyógyszer- vagy drogfüggő? A Gyes-betegség már régóta ismert probléma, de az anyák függőségeiről továbbra sem lehet beszélni.

Szülőnek lenni nehéz. A gyerekek korán kelnek, későn fekszenek, nem alszanak, állandóan foglalkoztatnak, nincs az embernek egy szabad perce sem. Folyamatosan figyelni kell rájuk, szemmel tartani őket. Az első évek kimerültségét csak azok értik, akik maguk is átélték.

A legtöbbeknek a hónapokig vagy akár évekig tartó kialvatlanság csak koffeinnel túlélhető. Sok koffeinnel, kell a pörgéshez. De sokaknak az lazításhoz is szükségük van ilyen-olyan szerekre. Alkoholra, gyógyszerekre, drogokra.

Sok anya előtt lebeg az esti fektetés utáni jutalomként az enyhet adó esti vagy már délutáni pohár bor, vagy üveg sör képe. De nem csak az alkoholé. Füves cigivel könnyebb nem idegesíteni magad a káoszon? Egy-egy tabletta is jól jön, fájdalomra, migrénre, alváshoz. Mint a sivatagban az oázist kereső vándor, úgy vágyják szülők a pihenést. Amikor nem kell figyelni, aggódni, állandóan ugrásra késznek lenni.

Megkérdezhetnéd őket, de nem fogják azt mondani, hogy függők. Csak felnőttek akarnak lenni, lazítani, leereszteni. Hogy hol van a váltó a pályán, ami már a szenvedélybetegség felé vivő sínre visz, utólag nehéz kideríteni.

Monoton hétköznapok szorításában

A kisgyerekes anyák élete a gyerekeik körül forog. Monoton hétköznapok, mindig ugyanaz az utálatos és unalmas játszótér, ahol valóságos törzsi háborúk folynak a törzsvendég anyukák között, ahol a versengés kötelező, mindenki gyereke zseni lesz, már most látszik. A hétvégék többé nem a kikapcsolódásról szólnak, hanem pont olyanok, mint a hétköznapok, csak ketten vagytok otthon. Velük. A gyerekekkel. Sosem nélkülük.

Nincs extra pihenés, egy-egy szabad estén a munkanapok fáradtságát nem lehet kipihenni. A modern családok többsége nem támaszkodhat a rokonságra. Nem tudsz felkészülni arra, hogy a gyerek születése után a saját igényeidet félretéve egy másik ember jólétéért, gondozásáért, életéért kell felelned. Ez a szerep nagyon sokszor beszippantja, felőrli az szülőket, legfőképp az anyákat.

Réka nem gondolja, hogy baj lenne az alkoholfogyasztási szokásaival. Számára szertartás a borozgatás. Mindennapos. Anna szerint mindenkinek vannak függőségszámba menő szokásai, de szerinte ezek ártatlan dolgok. Függőség a kávétól, ugye nem nagy baj, sőt, egészséges is. Akkor miért lenne gond, hogy ő ragaszkodik hozzá és már uzsonnától azt várja, hogy a gyerekek lefektetése után minden este iszogassanak a férjével a teraszon? Ilyenkor élnek, beszélgetnek, nevetnek, ilyenkor végre felnőttek, és igen, majdnem olyan, mintha kettesben lennének.

Egy kis pohárka kényeztetés senkinek sem árt. Az átlag magyar ehhez képest évente 12,5 liter tiszta szeszt kortyolgat el, egy ligába kerülve a világ nagyivó nemzeteivel. Az alkoholizmus Magyarországon a legelterjedtebb, legsúlyosabb károkat okozó és egyben a leginkább rejtett szenvedélybetegség, különösen ha nőkről van szó. A szakértők szerint a legiskolázatlanabb és a legiskolázottabb nők nyúlnak a leggyakrabban a pohár után. Az első okai viszonylag könnyen kiköveztethetők, de miért isznak tisztes középosztálybeli családanyák?

Hatalomhiány? Kilátástalanság?

Feldmár András Kanadában élő magyar pszichológus szerint a depresszió nem más, mint a hatalom hiányának érzése, amelyről az ember valamiért úgy érzi, nem beszélhet. Hány anyát hallottál már, aki kimondja: elege van, ez így nem mehet tovább. Szerencsés, aki ki tudja mondani, hogy az ő saját érdekében emberek között kell lennie, mert nem bírja tovább otthon, bezárva egy-két-három kisgyerekkel, aki ki tudja mondani, hogy belefáradt, hogy más életet szeretne, hogy nem ezért tanult 16-17 éven át. De a magyar lányokat nem erre nevelik, hanem arra, hogy összeszorított szájjal tegyék a dolgukat. A legfontosabb a család, hát mi lenne szebb hivatás az anyaságnál?

Amerikában ötven éve tudják, hogy a tanult anyák hosszú évekig való otthonmaradásának nagy ára van. A képmutatásba, a rájuk nehezedő elvárásokba belebetegszenek a nők. Alkoholizmus, gyógyszerfüggőség, betegségtudat, depresszió. A Rolling Stones 1965-ben "Anya kis segítségéről", az otthonmaradó anyák kedvenc drogjáról, a nyugtató hatású Valiumról énekelt. Itthon pedig a hetvenes évek közepén írt a Nők Lapja a téren söröző lakótelepi kismamákról, a bezártság okozta a "Gyes-betegségről", azonban az anyák alkoholizmusa annak ellenére tabu, hogy pontosan tudni, a magyarok élen járnak alkoholfogyasztásban.

Rengeteg magyar nő szenved megfelelési kényszertől, bűntudattól, és szorong attól, hogy nem felel meg a vele szemben támasztott elvárásoknak, sőt saját magának sem. Ezek a problémák sajnos jórészt továbbra is megnevezetlenül, kibeszéletlenül maradnak. Nincs hol elmondani, nincs kinek elmondani.

A köztudatban él egy kép arról, hogy a jó anyák nem isznak, a jó anyák nem drogoznak, a jó anyák legfeljebb csak kávéznak és stikában megeszik a gyerek csokiját, esetleg tartanak egy-egy csajos estét, de hogy alkoholisták lennének? Dehogy. Ha mégis, akkor is legfeljebb egy-egy sörről (persze gyümölcsösről) lehet szó, azt is csak alkalmanként, társaságban és este. Azonban a helyzet vélhetőleg messze nem ilyen rózsás. Azért, mert nem a téren pattintják ki a doboz sört, azért mert nem látod őket, vagy nem ők veszik a kétcentes isentudjamidepia üvegcséket a boltban, attól még a probléma létezik. Csak láthatatlan. A kirakatban az élete minden anyának csodás, mosolya üde, türelme állandó. A többi? Tabu.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?