Anna első terhessége problémamentesen zajlott, de szülése egy budapesti kórházban igazi rémálommá vált. Szülésindítás, kézzel történő méhszájtágítás, oxitocinadagolás után a kitolási szakban a gátmetszés mellett brutálisan megsérült. A hüvelye és a végbele között keletkezett sipoly miatt hónapokig ülni sem tudott. Nem kapkodták el a helyreállító műtétét. A szex? Az bizony talán örökre fájdalmas lesz számára. Örüljön, hogy a gyerek egészséges - mondta az orvosa.
Egy gyönyörű fiatal nő ül teljesen egyedül a járóbeteg rendelőben. A többi várakozó beteg elhúzódik tőle. Rongyos ruhája teljesen át van itatva vizelettel. 1959-et írunk. Dr. Catherine Hamlin első etióp betegéről van szó, aki fistulával kezelt. Dr. Hamlin ettól a naptól fogva küzd az afrikai országban a szülési sérülés nyomán kialakuló elváltozás ellen - írja a Guardian.
Kétmillió nő szenved szülést követően rectovaginális sipolytól vagy fisztulától a világban, elsősorban a Ázsiában és a Szaharától délre eső Afrikai országokban, mert nem jutnak hozzá az egészségüket helyreállító rutinműtéthez. A betegek vizelettartási problémákkal, depresszióval küzdenek. Sokhelyütt az állapotuk miatt kiközösítve, szövődményektől szenvedve, egyedül, elszigetelten és mérhetetlen szegénységben élik le az életüket ezek a nők, akiknek gyakran semmi esélyük sincs a műtét elvégeztetésére. Sokan közülük azt sem tudják, hogy az állapotuk gyógyítható.
A rectovaginális sipoly vagy fisztula két természetes testüreg kóros összeköttetése. Szülés után rengeteg nőnél alakul ki ez a kórkép, főleg ott, ahol nincs szakszerű orvosi ellátás. Elhúzódó szülés, a legsúlyosabb fokozatú gátrepedések hiányos ellátása, vagy szövődményes gyógyulása következtében alakul ki. Az is előfordul, hogy a szülés alatti hüvelyfali sérülés vagy gátrepedés ellátása közben véletlenül összeöltik a végbéllel a hülyelyt. Nem, nem csak Afrikában, itt Magyarországon is megesik az ilyesmi.
Az egészségügyi világszervezet becslése szerint 50-100 ezer nőnél alakul ki ez az állapot, de 2003 óta alig 12 ezer helyreállító műtétet végeztek 45 országban. A szülés közben szerzett sérülés nyomán egybeszakad a hüvely a végbéllel, vagy a húgycsővel. A hüvelyből ennek hatására akaratlanul széklet és bélgáz (vagy vizelet) ürül. Szakszerű orvosi beavatkozás nélkül ráadásul nehezen gyógyul, mert a sipollyal közlekedő üregből folytonosan váladék kerül bele, és ez akadályozza a rés összeforrását. A szülészeti fisztula nemcsak egy megalázó állapot, de traumatikus elváltozás is.
A fejlődő világban a fisztulával élő nőket kiközösítik, az állapotuk súlyosabb bélyeg a HIV-fertőzöttségnél is. Ezek a nők megfelelő higiénai termékek hiányában nem tudják elhagyni az otthonukat, a gyermekeik és a háztartási munkák ellátásában is segítségre szorulnak, a férjeik pedig eltaszítják őket, hiszen mindezek mellett még házaséletet sem tudnak velük élni. A fejlett országokban a helyreállító beavatkozás rutinműtétnek számít, de ahol az orvoshiány a mindennapok része, vagy a beteg nem jut el a kórházba, ott sem a megelőzésre, sem a gyógyításra nincs mód.
Kenyában például hiába működik 13 egészségügyi központ a fisztulával élő nők gyógyítására, ha egyetlen állandó orvos sem dolgozik ezekben az intézményekben. A 33-34 millió lakost számláló országban összesen három sipolyspecialista van, és még hét olyan ember, aki kapott ilyen irányú szakképzést. Ha mégis akad orvos, aki elvégzi a műtéteket, az ideiglenes tábori kórházakban operál, hogy a vidéki, legszegényebb nőket is el tudják látni, akik számára a központokba utazás megfizethetetlen lenne.
Dr. Hamlin Etiópiában küzd a fisztula ellen. Rendelőket nyitott, ápolói és orvosi képzést indított, adományokat gyűjtött, hogy a helyiek kórházakat építhessenek. Hamlin doktor Ausztráliából érkezett az országba szülész-nőgyógyászi állásra jelentkezve. Megérintette és felháborította az első betege története, akit sipollyal kezelt. A legtöbb érintett ugyanis felvilágosító kampányok hiányában azt sem tudja, hogy az állapota gyógyítható lenne. Kenyában egy japán gyógyszeripari vállalat kétmillió dolláros adományának köszönhetően körülbelül ezerkétszáz nőt tudnak majd megműteni a következő három évben, azonban a betegek száma akár háromszázezer is lehet az országban.
A legszegényebb országokban ha szülés közben komplikáció lép fel, akkor sincs mód arra, hogy császármetszést végezzenek, de sokak szülését még képzett szülésznő sem segíti. Az ilyen komplikációkkal terhelt szülést sokan, különösen a fiatal, gyermekkorú anyák nem élik túl. Egy komplikált szülés gyakran akkora kárt tesz ezeknek a nőknek intim részein, hogy szakszerű segítség nélkül soha nem lesz a régi az életminőségük.
A betegek ráadásul szégyellik ezeket sérüléseket. Sokan egyedül élnek, rejtőznek a többiek elől is, így a világ sem ismeri őket, és esélyük sincs arra, hogy eljussanak egy kórházba, és kifizessék a műtét árát, amelyet követően újra teljes életet élhetnének.
Dr. Hamlinhez egész Etiópia területéről érkeznek nők abban a reményben, hogy segíthet rajtuk. Az első etióp sipoly kórház 1974-ben nyitotta meg kapuit. Azóta újabb öt regionális kórházat nyitott az országban. Mintegy 40.000 nő életét adta vissza ennek a megelőzhető sérülésnek a helyreállításával. Égető szükség lenne orvosokra, kórházakra, ahol császármetszéseket tudnak végezni. Fisztula kialakulása után hiába a helyreállítás, egy újabb terhesség esetén császármetszéssel kellene világra segíteni a babát.
A fejlett országokban, így hazánkban is rutineljárásnak számít a sipolyok műtéti helyreállítása, amely kilencven százalékban sikeres. Csakhogy a beavatkozást csak gyulladásmentes felületeken lehet elvégezni. A szülészeti sipoly kialakulását követően sokszor több hét várakozás is szükséges lehet a műtét előtt. Ezért van az, hogy Annának is hosszú heteket, kellett eltöltenie szülés után egybeszakadt hüvellyel-végbéllel. Szex a beavatkozást követően leghamarabb három hónappal engedélyezett. Ha nem sikerül az első helyreállító műtét, újabb három hónap várakozás az előírt a következő kísérlet előtt. A műtét közvetlen szövődményei közül a végbél záró izomzatának sérülése a leggyakoribb, mely széklet visszatartási nehezséget okoz. Ez további műtéti kezelést igényel.
Mindez hatalmas testi-lelki terheket ró az anyákra, akik kiszolgáltatottnak érzik magukat, és bizony sokan féltik a párkapcsolatukat is, és aggódnak, hogy sosem lesz már normális a szexuális életük. Ráadásul a sérülés - hiába a modern körülmények és a biztos gyógyító beavatkozás - nem kevésbé tabutéma, mint a távoli Afrikában.
Erről kevesen mesélnek a babakocsit tolva. A szégyenérzet, a depresszió és az elszigeteltség érzése mellett sok nőben az az érzet alakul ki, hogy ő nem való anyának, hiszen még szülni sem tudott "rendesen". Neki azt mondták, a szülés egy csodálatos és katarktikus élmény, és igazságtalan, hogy neki teljesen vétlenül ez jutott.
Írtunk már róla, hogy Magyarországon 2006-ban a szülések 71 százaléka végződött gátmetszéssel, az első szüléseknél pedig tízből csak egy nő kerülte el a vágást, pedig a WHO által elfogadhatónak tartott arány csupán 2-20% lenne. A különböző technikákkal beindított és felgyorsított szülésekről, kézzel tágított méhszájakról, hasba tehénkedve kinyomott gyerekekről, a kötelezően hanyatt fekve szülesztésről még megközelítő adat sincs. A női nemi szerv épségének megőrzése a nőgyógyászok számára sokszor teljesen mellékesnek tűnik a szülés levezetése során. Reped, szakad, hát annyi baj legyen, kézzel tágítják méhszájat, henteskézzel varrják sebeket. Nem tud ülni hetekig, hónapokig, vagy évekig fájdalmas a szex, sipolya van? Van egy szép gyereke, örüljön neki!
A természetes szülés szépségeit, az ősi energiák áramlását érthető módon kevésbé tartják euforikus élménynek azok a nők, akik átmentek ezen a tortúrán. Sőt, mi a magunk részéről még azt is abszolút megértjük, ha ezek után nem mutatkoznak túl lelkesnek egy újabb gyermek vállalásának gondolatára akkor sem, ha sipolyműtét után hüvelyi szülés és az ismételt sérülés biztosan kizárt esetükben és elektív császármetszés vár rájuk.
Május 23-án volt a sipoly elleni küzdelem világnapja.
(kép: CERN)
További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.