• A legcsodálatosabb ember.
• Az új kiscsapat.
• A meglepetéshős.
• A művészi fejesek.
• És a jó rossz meccsek.

1. Lehet, hogy itt van az új Pirlo, de még mindig a régi a főszereplő

Marco Verrattit, a PSG fiatal olasz középpályását már előre kinevezték az új Pirlónak. Az angolok elleni meccsen nyújtott teljesítménye alapján ez nem is alaptalan, végig tökéletesen passzolt egy olyan meccsen, ahol a legfontosabb amúgy is csapata hibátlan passzjátéka volt. (Oké, önmagában még egy 100 százalékos pontosságú jópassz-arány sem feltétlenül jelent sokat, hiszen ezt úgy is el lehet érni, ha valaki végig alibizik egy langyos meccsen, de itt nem ez volt a helyzet.)

Szóval lehet, hogy itt van Verratti, aki Pirlo visszavonulása után főszerepet is kaphat majd, és külön ki kell emelni a szédületes Candreva-Darmian jobbszélt, és persze Balotellit, is, de a lényeg mégiscsak az:

még mindig Andrea Pirlo az a játékos, aki miatt érdemes focit nézni, a kifejezés legklasszikusabb értelmében.

Csak az angolok elleni teljesítményéről újabb verset lehetne írni, ahol a kapufára lőtt szabadrúgás tényleg csak csillámpor volt az amúgy is habos tortán. A legnagyobb gólpasszt például úgy adta, hogy bele se ért a labdába, illetve éppen az volt a lényeg, hogy a legjobb pillanatban nem ért a labdába.

Egyre több érv szól amellett, hogy Pirlo a legcsodálatosabb emberi férfilény a földön, egyben az utolsó menedékek egyike azoknak, akik még Giggs visszavonulása után is a hagyományos hősöket keresik a fociban.

2. Az angoloknak jól áll, hogy kiscsapat lettek

Mi a legbiztosabb jele annak, hogy egy csapat nem kifejezetten nagy? Például az, ha egy tisztességes, de teljesen egyértelmű vereségnek alapvetően pozitív a fogadtatása. Nem mintha az olaszoktól 2-1-re kikapni akár egy kicsit is ciki lenne, de igazán nagy válogatott országában azért semmiképp sem fogadnák ezt olyan reménytelien, mint Angliában. Úgy tűnik viszont, hogy mostanra belátták, kár azzal a súlyos illúzióval nyomasztaniuk magukat és a csapatot, hogy ők még az első vonal részei.

Ehelyett elkezdtek az építkezésre koncentrálni, és meglátni ebben a szépet. Így nézve pedig már igenis észre lehet venni, hogy Anglia komplett tornák óta nem játszott ilyen jól, hogy Sterlingben és a szélsebes szélsőjátékban van kraft, és hogy végre nem volt reménytelen a játék egésze. Egy tisztességes kis, na jó, középcsapatnál ennek igenis lehet örülni.

3. Joel Campbell, Costa Rica hőse

Campbellre ugyan lehetett már emlékezni például a Manchester Unitednek lőtt gólja miatt az Olimpiakosz játékosaként, de istenigazából az Uruguay elleni meccsen mutatkozott be a világnak. Gól + gólpassz, és vezető szerep egy olyan csapatban, amit mindenki esélytelennek tartott, ehhez képest az első félidőben egyszerűen csak tisztességesen küzdött, a másodikban viszont ellentmondást nem tűrően terítette le Uruguayt. (Ugyanitt említsük meg a hétvége másik hősét, a két gólpasszt is adó kolumbiai Cuadradót, aki csak azért nem kap most több szerepet, mert Görögország legyűrése azért mégiscsak kisebb fegyvertény.)

4. A fejesek művészete

Robin van Persie pénteki műalkotásának már most múzeumot lehetne nyitni, de nagyon szép volt Duarte fejese a görögök ellen, és Balotellié is Hartnak. Villogtak a fejesek oda-vissza a Svájc-Ecuadoron is. Nemcsak a gólátlag remek eddig a világbajnokságon, hanem az emlékezetes fejesek átlaga is.

5. Ezen a vébén még a rossz meccsek is jók

A vasárnapi felhozatal nem volt kifejezetten erős. Nem ezeket a meccseket fogjuk hosszú ideig emlegetni, de mit jelent ez pontosan? Meccsenként három gólt, a Svájc-Ecuadoron egy utolsó perces drámát, a Franciaország-Hondurason kiállítást, gólvonal-vitát és elsöprő Benzemát, és az argentinokkal szemben keményen ellenálló Boszniát. Az utóbbi vébéken az ilyesminek már bőven örültünk a torna korai szakaszában, most meg csak fanyalgunk a holland-spanyol, az angol-olasz, vagy az Uruguay-Costa Rica második félidejének kényeztetése után. A fordulatokról pedig csak annyit, 2010-ben összesen négy meccs volt a 64-ből, ahol a hátrányba kerülő csapat fordítani tudott. Most tizenegy meccsből ötnél járunk.

Csak így tovább!

És akkor talán kevesebbet jut majd eszünkbe, hogy ez lehet az utolsó jó vébé, mielőtt egy bűnszervezet bazári műsorává silányul ez az egész.

[read-html fifa2014_tippjatek.html]