A német belbiztonsági hatóságok szerint szélsőséges iszlamisták terrortámadásaival kell számolni az országban.

Thomas de Maiziere belügyminiszter berlini sajtótájékoztatóján a szövetségi alkotmányvédelmi hatóság (BfV, a belső elhárítás) 2013-as jelentését ismertette. Mint mondta, a Szíriából és Irakból visszatérő harcosok „halálos veszélyt” jelentenek, és a brüsszeli zsidó múzeumnál májusban elkövetett merénylet megmutatta, hogy egy „absztrakt veszélyforrásból véres valóság lett”. A négy halálos áldozatot követelő merénylet – aminek a feltételezett elkövetője egy Szíriából visszatért francia állampolgárságú iszlamista – azt is megmutatta, hogy egyénileg kitervelt és végrehajtott támadásokkal is számolni kell, ezeket az egyszemélyes terrorakciókat pedig jóval nehezebb megakadályozni, mint a terrorista szervezetek, hálózatok tervezett támadásait.

Most minden fenyegetettség közül az iszlamista terror veszélye a legsúlyosabb – mondta Hans-Georg Maassen, a BfV elnöke. A BfV adatai szerint 2014 elejéig nagyjából 270 iszlamista utazott Németországból Szíriába, hogy harcoljon az Aszad-rezsim ellen vagy más módon támogassa az ellenállást. Többen közülük már visszatértek.

A belügyminiszter szerint Németország fenyegetettségét növeli, hogy a nyugat-európai származású/illetőségű iszlamisták jellemzően Németországon keresztül térnek vissza a közel-keleti válsággócokból. A brüsszeli merénylet feltételezett elkövetője is Németországba utazott Szíriából, a frankfurti repülőtéren ki is hallgatták, majd elengedték.

A muzulmán szélsőségek egyes irányzatait tekintve a szalafizmus terjed a legdinamikusabban. Az iszlám jogrend alapján működő állam kiépítésére törekedő és a világi államot elutasító irányzat híveinek száma 2013-ban 5500-ra nőtt az egy évvel korábbi 4500-ról. Ebbe a csoportba beletartozik az erőszaktól elzárkózó, ún. politikai szárny és a kisebbséget alkotó „dzsihádista” frakció is – ez áll a jelentésben, ami szerint mindegyik irányzatot együttvéve 43 ezren lehetnek a szélsőséges iszlamista nézeteket vallók Németországban.

Kevesebb, de rosszabb náci

A BfV jelentése szerint a szélsőjobboldali szellemiségű csoportok létszáma tavaly tovább csökkent, összesen 20 ezren lehetnek, míg egy éve kb. 22 ezren voltak. Viszont szélsőjobboldali indíttatású, idegenellenes erőszakos bűncselekményekből 20 százalékkal több lett (393 helyett 473). 2013 jellemző trendje, hogy az újnáci csoportok, egyesületek helyett informális hálózatokba szerveződve tevékenykednek, ami nehezíti a felderítést.

Töpörödő, agresszívabb kommunisták

A szélsőbaloldali csoportok létszáma is csökkent, 29 400-ról 27 700-ra, a szélsőbaloldali indíttatású erőszakos bűncselekmények száma viszont igen nagy mértékben, 26,7 százalékkal nőtt, és így elérte az 1100-at. Ezen belül a rendőrök elleni erőszakos bűncselekmények száma 34,2 százalékkal, a szélsőjobboldali vagy feltételezett szélsőjobboldali személyek és csoportosulások elleni erőszakos támadások száma 39,8 százalékkal nőtt. (MTI)