Az amerikai legfelsőbb bíróság a Burwell kontra Hobby Lobby perben arról döntött (pdf), hogy nem köteles kifizetni a munkavállaló terhesség-megszakítását az a cég, aminek sérti a vallását az abortuszhoz való hozzájárulás. A bíróság az 1993-as vallásszabadság-helyreállítási törvényre hivatkozott, ami a nonprofit szervezeteknek adta meg ezt a szabadságot.

Az Affordable Care Act szerint a szervezeteknek bizonyos nagyság felett kb. kéttucatnyi születésszabályozási módot kell belefoglalniuk a biztosítási terveikbe. A mostani döntés szerint viszont azok a cégek, amiknek a néhány fős vezetése részt vesz az operatív irányításban, nem kötelezhetőek erre, ha sérti a vallási nézeteiket. (Erről, ahogy az egyetemek és a nonprofit szervezeteknél, a magáncégeknek előzetesen, írásban kell állást foglalniuk.)

Természetesen nem arról van szó, hogy a munkavállalókat senki sem biztosítja. A kérdés az, hogy a cégnek vagy az államnak kell-e fizetnie. A mostani döntés értelmében bizonyos cégméretnél, ha bejön a képbe a vallás, az állam fogja fizetni a terhességmegszakítást. Az amerikai vállalkozások kb. 90 százaléka ilyen.

A legfelsőbb bíróság arról még nem döntött, hogy mi a helyzet a nagy köztulajdonban lévő cégekkel. Az majd máskor dől el. (The Atlantic)