Nem írnánk fociról, ha nem lenne szimbolikus az egész. A Double Pass nemrég kiszivárgott jelentése, illetve az U19-es válogatott vergődése kiválóan rávilágít a kormányzati szándékok és kommunikáció, illetve a valóság közti tátongó szakadékra. Ha a fülkeforradalom legédesebb gyermeke minden extra törődés ellenére ennyire gyengén muzsikál, akkor mit várhatunk a többitől?

A kormányfő hívei rendszerint kiemelik, hogy Orbán Viktor különösen jól érti, hogy merre megy a világ, hogy milyen irányba érdemes mozdulni.

Ezért aztán azt sem bánják, hogy a miniszterelnök a saját élettapasztalata, tudása és elképzelései mentén alakítja át az ország alkotmányos berendezkedését, nemzetközi orientációját és tulajdonviszonyait. Szerintünk viszont egyetlen ember sincs a világon, aki annyira bölcs volna, hogy egy ilyen változás fő irányait helyesen jelölje ki egymaga. Sőt, ennél többet is gondolunk. Például azt, hogy a miniszterelnök víziója 2010 óta évről-évre messzebb kerül attól, amit a nyugati fejlődési pályának hívnak, és amiért a mi országunk nagyjai az elmúlt ezer évben küzdöttek.

A miniszterelnök másik gyakran hangoztatott erénye a tántoríthatatlansága. Az, hogy ha egyszer elindul egy irányba, akkor nem engedi, hogy eltérítsék. Mondhatnak bármit a szakértők vagy az érintettek, ő azt csinálja, amiben hisz. Szerintünk ez a tántoríthatatlanság néha inkább tűnik fafejűségnek, tehát inkább hátrány, mint amennyire előny.

Mert amikor neadjisten téved a kormányfő, akkor sem áll meg, hanem megy, csak megy tovább, fejjel a falnak.

Ha pedig esetleg az egész víziója hibásnak bizonyul, akkor ebből az következik, hogy az egész ország megy fejjel a falnak.

Az elmúlt napok különösen jó lehetőséget kínáltak arra, hogy teszteljük a kormányfő modus operandijának hatékonyságát. A magyar futballutánpótlás ügye jó lakmusz. Egyrészt nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor sokkal több időt szentel rá, mint szinte bármely másik témára. Másrészt a szóban forgó szektort egy az egyben a miniszterelnök felügyeli. Az ő elképzelései valósulnak meg és általa támogatott csapatok „futnak”. Sőt, a figyelme a személyi döntésekre is kiterjed. Az utánpótlás minap kinevezett vezetőjét például 20 év kihagyás után személyesen ő hívta vissza a foci világába. Harmadrészt a miniszterelnök a terület korábbi viszonyaihoz képest felfoghatatlan mennyiségű pénzt csoportosított ide. Nem túlzás azt állítani, hogy egyetlen más szektor sem nyert annyit financiálisan a fülkeforradalommal, mint ez. Végül pedig ott van a felcsúti Puskás Akadémia ügye, amellyel Orbán Viktor személyes politikai és minden valószínűség szerint üzleti érdekévé tette a témát. Egyértelmű, hogy a futball utánpótlásban minden más területnél jobban látható Orbán Viktor közvetlen, személyes hatása.

Azért is jó példa a foci, mert akárcsak az ország esetében, itt is meghatározó a nemzetközi kontextus.

A magyar futballistáknak éppen úgy nemzetközi versenytársak közt kell megállniuk a helyüket, mint a magyar gazdaság megannyi szereplőjének. Mi történt tehát a miniszterelnök által megálmodott, felfuttatott és bekáderezett futballakadémiai rendszerben kitermelt játékosokkal nemzetközi közegben?

Ha Orbán Viktort hallgatjuk, akkor óriási sikereknek örülhetünk. Itt van mindjárt az az állítása, hogy a jelenlegi akadémiai rendszerrel végre jó úton járunk. Vagy az, hogy a felcsúti akadémia Európa 10 legjobbja közé tartozik. Meg hogy a mostani a U19-es generáció különösen tehetséges.

Ehhez képest az MLSZ által felkért Double Pass nevű, nemzetközi értékelő cég megállapításai szerint Felcsút a hazai első tízbe is alig fér be. Ami pedig a jó utat illeti, a hazai rendezésű utánpótlás EB-n két meccs után 2-9-es gólkülönbséggel állunk.

Összehasonlításképpen: 2009-ben az új rendszer előtti utolsó VB-n bronzérmesek lettünk.

Mindez nagyon vicces lenne, ha nem lenne minden alapunk azt gondolni, hogy a miniszterelnök által megálmodott többi nagy cél, bejelentett „eredeti megoldás” és a deklarált eredmények éppen annyira megalapozottak, mint ahogy a fociban látjuk. Mi lesz itt, amikor egyszer kiderül, hogy a fülkeforradalom nem a fényes jövőt, hanem egy óriási felcsúti akadémiát épített?