A Földművelődésügyi Minisztérium közölte a Magyar Távirati Iroda megkeresésére, hogy rendeletben nyilvánította veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtának a magyar merinó birkát, mivel „szakmailag indokolttá vált a fajta védelme és génállományának megőrzése, miután a hazai gyapjúipar háttérbe szorulásával a korábban keresett merinó gyapjú szinte értéktelen melléktermékké vált, és a piaci igények változása miatt a felhasználás a húshasznú fajták irányába tolódott el.”

A törzskönyvezett anyajuhok száma négyezerre, a törzstenyészetek száma pedig 36-ra csökkent 2013-ra, miközben a hazai juhállomány összességében emelkedett. Ez év június 1-jén a juhállomány 1,3 millió, az anyajuhok száma pedig 881 ezer volt, ami 63 ezerrel, illetve 39 ezerrel volt több a múlt év júniusi adatokhoz képest. A Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan meghirdetett, a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzéséről szóló jogcím alapján a magyar merinó fajta megőrzéséhez – a magyartarka szarvasmarhához hasonlóan – támogatást lehet majd igényelni – jelezte a tárca, hozzátéve, hogy a támogatások tervezése még jelenleg is folyik, ezért azok mértékéről még nincs pontos információ.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére igényelhető támogatások alapján a juhok esetében a génmegőrző állományok egyedenként 45 euró – mintegy 13 000-14 000 forint, a fajtafenntartó állományok esetében pedig egyedenként 24 euró - 7200 forint - támogatás vehető igénybe.

Értelmezzük hírt: Magyarországon néhány évtizede kitenyésztettek egy juhfajtát, gyapjútermelési célra. A magyar merinó se húsbirkának, se gyapjúbirkának nem volt igazán jó, mindkét kategóriában sokkal eredményesebb és sikeresebb fajták vannak a világon. Nekünk erre futotta. A szocializmus évei alatt magyar merinóból állt a juhállomány nagy többsége. A hazai gyapjúfeldolgozás közben megszűnt, a magyar merinó tenyésztése okafogyottá vált. (Megjegyzem, hogy a világban a merinógyapjú-termékek továbbra is keresettek, tehát nem igaz a tárca állítása, hogy a merinógyapjú értéktelen melléktermékké vált. Csak éppen ez a minőség ez a hatékonyság, amit mi a magyar merinóval tudtunk, nem elég.) Ezért most pénzt akarunk költeni arra, hogy egy igazából semmire sem kellő birkafajtát fenntartsunk. Mert a mienk. Tán még hungarikum is lesz.

Hogy mennyire ősi és magyar fajta ez: a kitenyésztéséhez többek között szovjet fajtákat is fölhasználtak.

A magyar tarka nevében kikérem magunknak, hogy a magyar merinót vele egy kategóriában említsék.  A magyar tarka kitűnő húsminőséget adó szarvasmarha, tenyésztése azért szűnt meg (legalábbis Magyarországon, tudniillik Ausztriában tenyésztik), mert húsmarhára nincs igény, a magyar közönségnek bőven elég a kiöregedett tejelő marha.