Hová tűntek a nők a magyar papírpénzekről?

2014 augusztus 16., szombat 19:45
170

Alig pár hete, hogy híre ment, a jegybank bankjegycserére készül

Feltétlen hívei vagyunk a bankjegyeknek, minél több ugyebár, annál jobb, akár kézben, akár a számlánkról mobilizálhatóan. Nézzük csak, hogy milyen címletű, vagy formátumú alakokat használtunk eddig. Jól sejtitek, nőket kerestünk köztük. Nem találtunk.

A pengővel együtt eltűntek a nők is

Papírpénzre kerülni, amióta forintot használunk, csak férfiaknak sikerült Magyarországon, és a feljutáshoz leginkább államférfinek kellett lenni. Így került a tárcánkba Deák Ferenc, Szent István, Széchenyi, Bethlen Gábor, Mátyás király, Rákóczi Ferenc. Aztán ott volt régebben Károly Róbert, ő a papír kétszázassal eltűnt a süllyesztőben, akárcsak korábban Bartók Béla, Ady Endre, Kossuth Lajos, Dózsa György és Petőfi Sándor.

Megnéztük a papírpénzek hátoldalát. Festmények és egyéb nyomatok mellett találtunk egy “anya gyermekével” képet is, hurrá. Aztán gondoltuk, hátha csak a nagyobb címletű pénzekre nem jutott nőalak. Siker! Volt egy másik, szintén névtelen nőalak az 5 filléresen. És hogy korrektek legyünk, a régi tízforintoson a Szabadság-szobor látható, az is egy női test. Ennyi.

Nem volt ez mindig így. Az 1946-ig használt pengőn több nő szerepelt mint férfi. Szűz Márián kívül egyikük sem életművével érdemelte ki a megtiszteltetést. A modellek közül kettőről lehet név szerint tudni, kik voltak. Egyikük az őrhalmi hagyományőrző csoport üdvöskéje, Sipeki Bözsi, másikuk Bőle Mária volt, aki apja munkahelyén, a pénzjegynyomdában tett látogatása során egyszerűen csak felkeltette a grafikus figyelmét.

Na de majd most

Ha lesz új bankjegysorozat, érdemes lenne helyet szorítani végre egy focistának vagy egy arra érdemes magyar nőalaknak is. Legalább egynek. Fontos gesztus lenne. Egy ehhez hasonló kezdeményezés Nagy-Britanniában sikerrel járt. Igaz, ott annyival jobb a helyzet, hogy nekik már van pénzük, amin konkrét nő szerepel, és egyébként is a királynő eleve ott van mindegyiken. Hosszas küzdelem után elérték, hogy a következő bankjegycsere után Jane Austen szerepeljen a tízfontoson. Minden követ megmozgattak: petíciót írtak, képviselőket vontak be a kampányba, sőt, a Parlament épülete előtt korhű jelmezes felvonulást tartottak azoknak a nőknek a bőrébe bújva, akiket méltónak tartanak arra, hogy az angol fonton szerepeljenek. (Lett is belőle nagy balhé. Durva fenyegetéseket kaptak az aktivisták. Hát tényleg óriási fenyegetést jelent a férfinemre, egy 19. századi írónő arcképe a brit fizetőeszközön.) 

Performansz szervezése helyett egyelőre csak néhány javaslatot tennénk arra, szerintünk ki mindenki lenne érdemes arra, hogy felkerüljön a magyar bankjegyekre.

Javaslataink:

Szilágyi Erzsébet - 1446-ban, Hunyadi János kormányzóvá választásával lett az ország első asszonya, aki a Hunyadi és Szilágyi birtokok révén az ország 3. legnagyobb birtokállományát igazgatta. Mátyás trónra kerülésében az ő személyes szerepvállalása is fontos tényező volt.

Zrínyi Ilona - II. Rákóczi Ferenc édesanyja, a kuruc felkelés egyik ismert alakja, Munkács várának védője volt. Történetét valószínűleg mind ismerjük kisiskolás korunkból.

Veres Pálné, aki az Országos Nőképző Egyesület alapítója volt, és aki folyamatosan küzdött a nők műveléséért. A 19. században a lányoknak még nem volt iskolai oktatás, ahol megfelelő műveltségre tehettek volna szert, csak a fiúknak. Veres Pálné 1869.-ben Eötvös József közoktatásügyi miniszter ellenzésével, ám Deák Ferenc támogatásával alapította meg Nőképző Egyletét a nők szellemi fejlődéséért. A tantervet is maga készítette, mert úgy tapasztalta, hogy a „tudós férfiak” nem fogták fel, mit is akar nyújtani az iskola. Az általa alapított gimnázium ma is az ő nevét viseli.

Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő. 1879-ben, 32 éves korában szerzett orvosi oklevelet Zürichben. A doktori cím megszerzése után két évig sebészként dolgozott egy ottani klinikán, majd hazatért. Magyarországon diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, mert itthon nők 1895-ig egyáltalán nem szerezhettek diplomát. Az Országos Nőképző Egyesület egyik alapítója, a Bábaegyesület alapítója és alelnöke volt, küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért, valamint több szakkönyvet írt és fordított. 50 éves lett, mire diplomáját végre – néhány vizsga letétele után – elfogadták.

Slachta Margit - Ki volt ő? Keresztény feminista és politikus. Szenvedélyes szószólója a nők egyenjogúságának és a nők társadalmi egyenlőségének. A nők élet-és munkakörülményeinek javítása iránt elkötelezett szociális munkás. Család- és gyermekvédelmi javaslatok előterjesztője. A keresztény értékrend következetes védelmezője, a kommunizmus és a nácizmus elszánt ellenfele, zsidók százainak megmentésében működött közre. A Világ Igaza. Szerzetes és rendfőnöknő. Az első nő, aki mandátumot szerzett a magyar Országgyűlésben.

Szabó Magda, az Abigél, a Freskó, a Tündér Lala szerzője, költő és műfordító, rengeteg szakmai és állami elismerés és díj tulajdonosa, a magyar irodalom kiemelkedő alakja volt, akit népes rajongótábor búcsúztatott 2007-ben.

Ti kit tennétek az új bankókra? Történelmi alakokat, művészeket, írókat? Esetleg egy női szentet? Számít-e egyáltalán, hogy kik szerepelnek az ország pénzein? Vagy tök mindegy, ki van a bankón, úgysem nézegetitek, csak költitek?

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt