Még szeptemberben a parlament elé kerülhet a második devizásmentő-törvény, aminek a kidolgozását az igazságügyi minisztérium már a nyáron, az első adósmentőtörvény elfogadása után megkezdte.

A Magyar Nemzet cikkéből sok konkrétum nem derült ki, ezért most át is adnám a szót Sarkadi Zsoltnak.

Szervusz, András!

A kúria pár hónapja hozta meg a devizahitelezésről szóló döntését. Ebben három (3) fontos dolog volt:

1. Az árfolyamrés tisztességtelen.
2. A bankok egyoldalú szerződésmódosításait lehetővé tevő szerződéses rendelkezések csak akkor tisztességesek, ha megfelelnek a Kúria által meghatározott hét elvnek.
3. A devizahitel-szerződések egésze főszabály szerint nem tisztességtelen csak azért, mert van benne árfolyamkockázat.

A Kúria döntése nem volt azonnal kötelező a bankokra. Hogy érvényes legyen, a parlament meghozta az első devizahiteles törvényt. Ebben írták elő azt is, hogy a bankoknak perelniük kell, ha bizonyítani akarják, hogy a szerződésmódosításaik tisztességesek voltak (ez a fenti felsorolásban 2. pont - az 1. és a 3. konkrétabb, azokhoz nem kell perelni, benne is vannak a törvényben kábé úgy, ahogy a Kúria leírta őket).

Ezek a perek most tartanak. Az új jogszabály pedig ezeknek a pereknek az eredményét foglalná törvénybe és rendezné az elszámolást aszerint, hogy kinél mi volt tisztességes vagy tisztességtelen.

A Nemzet értesülései szerint a törvény még az ősszel megszülethet, és mert lassan a perek is lezárulnak, így

karácsonyra már kiderülhet, hogy pontosan mennyivel is tartoznak a bankok ügyfeleiknek, és hogyan adják vissza a pénzt.