Igen, jól sejted a csavart:
mind a három.
Az utóbbi a brazil mester legújabb könyvéből, a Házasságtörésből származik, aminek szerdán volt a bemutatója, és amit jövő héttől lehet majd olvasni Magyarországon. Főhőse egy svájci újságírónő, és arról szól, vagyis, az ilyen kifejezésekkel azért óvatosan bánjunk, szóval,
a benne leírt szavak sorrendben történő elolvasásával arra jutunk,
hogy rájön, tökéletes életéből (gyerekek, férj, pénz, karrier) valami hiányzik, ez a hiány pedig előbb egy kamaszkori szerelemmel való találkozás során válik igazán húsba vágóvá és alakul át gyötrelmes árulássá, később pedig változatos szexuális kalandokban ölt testet.
Egy Coelho-kötet esetében viszont a történetnél nem érdemes túl sokat időzni, már csak azért sem, mert az jellemzően egyrészt ürügy arra, hogy miért kell ezeket a lapokat összefűzni, másrészt töltelék a spirituális útmutatások között. A Házasságtörésnél viszont, még az életmű felszínes ismeretében is, feltűnő változás állt be a világ olvasóközösségének meglehetősen nagy részét szellemi táplálékkal ellátó alkotó művészetében. A naiv magyarázat valami olyasmi lehet, hogy Coelho felfedezte a benne lakó Bayer Zsoltot, és érdeklődése az apokaliptikus publicistához hasonlóan a testnedvek felé fordult.
Ennél azonban sokkal valószínűbb, hogy rájött, roppant méretű közönségének úgy tehet kedvére, ha spirituális útmutatásait keresztezi az utóbbi évek másik uralkodó ponyvairodalmi trendjével, a Mindenféle színek mindenféle számú árnyalatai hullámain az olvasók szívét meghódító lakossági szoftpornóval.
Coelho így csodálatos lelki utazásra invitál az arcraélvezés titokzatos birodalmába.
(A hivatalos magyarázat szerint egyébként 22 milliós Facebook-csoportja egyik posztjának kommentjei inspirálták a könyv megírására.)
Menet közben Cetlihez hasonlóan rájött, az análvonaton nincsen fék, így a mű első felének szolid orálisszex-jeleneteit a későbbi oldalakon ennél lényegesen explicitebb pillanatok váltják fel, de nagyon extrém dolgokra azért ne gondoljon senki, minden bőven a nagyközönség ízlésének keretein belül marad.
A könyv szövege fontos problémákat feszeget hosszú távú kapcsolatokról, hűségről, vágyakról, ilyesmiről, de már megint rossz kifejezést használtam, mert valójában persze nem feszeget semmit, csak mondjuk
erre utaló szavak vannak benne.
Coelho ugyanis (nem mintha a megfejtésére még bármi szükség lenne) olyan festő, aki ha meg akarja mutatni például a szerelmet, akkor nem ábrázolja, vagy érzékelteti azt, hanem lerajzol egy kockaházat és két pálcikaembert, akik fogják egymást kezét, és odaírja a mű tetejére, hogy szerelem. Éppen ezért imádja sok millió olyan olvasó, akik nem kifejezetten igénylik, hogy egy könyv bármiféle szellemi erőfeszítést várjon tőlük: egy pálcikaházzal aztán tényleg bárki tud azonosulni, és úgy tudja érezni, hogy ez éppen olyan, mint az életem, és mennyire igaz.
Akkor most képzeljük a pálcikaházas példát orális szexszel, és nagyjából meg is kaptuk a Házasságtörést.
A könyv megjelenése egyébként legalább egy szempontból fontos fejlemény, igaz, ez inkább turisztikai, mint irodalmi. A Házasságtörés biztosan fehér műanyag napozóágyak millióinak tartozéka lesz a világ legkülönfélébb nyaralóhelyein. Az utóbbi években a közönség gyakran szembesülhetett azzal, hogy az üdülés során a spirituális útmutatás mellett már szívesen olvasott volna valami erotikusat is, de így két könyvet is el kellett pakolni az útra, ami a fapados légitársaságok szigorodó csomagszabályozása mellett egyre nehezebb volt. Coelho a Házasságtöréssel elérte, hogy elég egyetlen kötetet vinni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.