• Nem lakásokban, infralámpa alatt nő az a rengeteg marihuána, amit az amerikaiak elszívnak.
• Bár Amerika már elindult az úton a marihuána teljes legalizálása felé, azért még nagyon messze van attól.
• Addig pedig a fogyasztók nagy többsége illegálisan termesztett marihuánát kénytelen venni.
• Amit pedig parazita módszerekkel, a hagyományos mezőgazdaságban elbújva növesztenek.

A mezőgazdaság és az illegális marihuánatermesztés összefonódásáról írt az Atlanticre egy ökológus, akinek az a foglalkozása, hogy mezőgazdaságokon tanulmányozza a rovarokat. A szerző arról ír, hogy 2006 augusztusán a szüret előtt egy szokásos ellenőrzésnél a kukoricaföldön felállított rovarles körül azt vették észre, hogy néhány tő kukorica hiányzik, és a helyén 2 méter magas marihuána áll. Ekkor valaki közeledett feléjük, márpedig aki nekivág a sűrű terepnek, az mindig céllal teszi, annyira nehéz ott közlekedni. Amikor találkoztak, az idegen azonnal elmenekült.

Egyből világos volt, hogy nem elszigetelt esetről van szó: a legtöbb kukoricatermesztőnek van hasonló sztorija szüret idejéről. Minthogy az USA a világ legnagyobb kukoricatermesztője, ez azt jelenti, hogy illegális marihuánából is nagyon sok terem a kukoricaföldeken. Márpedig azért, mert ahogy fejlődött a modern, ipari méretű mezőgazdaság, úgy lett a marihuánatermesztés egyre egyszerűbb és vonzóbb, és – ami a legfontosabb – egyre nehezebben lenyomozható.

Nincs senki, aki kiszúrná a drogot

A mezőgazdászoknak az egyre növekvő lakosság keresletét ellátva egyre többet kell termelniük, így a módszereik is egyre hatékonyabbak. GPS-szel monitorozzák a termést, légkondicionált traktorokban neteznek ültetés közben, a permetező szert helikopterről szórják, a számítógép pedig az aratáskor mért termés alapján korábban fel sem mérhető összefüggéseket is kimutat, ami alapján akár a következő évi termést és beárazhatják. És bár egyelőre még nem engedélyezik a mezőgazdaságban a kereskedelmi célú drónhasználatot, a kutatók már bevetik őket a növények állapotának felmérésére.

Magyarul: a farmerek többnyire be se teszik a lábukat a földre. Például azért, mert az amerikai gazdák több mint fele azt állítja, hogy csak másodállásban termel, így érthető, hogy nem járja egész nap a földet. Illetve azért, mert egyre több amerikai termőföld válik kukoricafölddé, sok esetben azért, mert bioüzemagyag-alapanyag (ezzel etetik a disznókat). Továbbá egyre nagyobb területeket művelnek meg a farmerek: egy átlagos farm 174 hektár, de 134,4 millió hektárt a 2000 hektárnál nagyobb farmok művelnek meg. Így 2012-ben már 376 millió tonna kukoricát szüreteltek le Amerikában.

Egyszerűen nem lehet ennyi kukoricát átvizsgálni a földeken.

A kukorica tökéletes álca

Mostanában az ültetés és a gyomirtózás után a szüretig gyakorlatilag senki sem megy a kukoricaföldre. Így a marihuánatermesztőknek még egyszerűbb a dolguk, mint korábban. Egy csomó fórumon adnak tippeket arra, hogy hogyan kell mások kukoricaföldjein ügyesen marihuánát termeszteni. A termesztők korábban mások elhagyatott mezőin vagy erdőkben termesztettek, de a rendőrségi helikopterek hőkamerái nagy területeken is megtalálták ezeket. A számítások szerint Amerika mindegyik nagyobb erdejében növesztenek füvet, és csak Wisconsinban 2008 és 2012 között 45 800 tő illegálisan termesztett marihuánát számoltak fel a rendőrök.

A kukoricaföldek viszont tökéletes búvóhelyek. A 3 méter magas, sűrű kukoricásban jól el lehet rejteni, felülről is csak akkor látható, ha nagy csomók vannak egyben (akkor viszont még a Google Earth-ön is látszik). Csakhogy a termesztők apró adagokban szórják szét őket, és GPS-szel határozzák meg a mintát, így ha pár tő marihuánát fel is számolnak, a többi még megmarad. A kukoricás soraiban és oszlopaiban az emberi nyomok is kevésbé árulkodóak, mint az elhagyatott helyeken. De itt a kondíciók is sokkal jobbak: minden, amivel a farmerek a kukoricaföldet ellátják (gyomirtó, öntözés), a marihuánának is kedvez. És míg az erdők növényei gyakran savasítják a talajt, és eltakarják a napfényt, a kukoricásban trágyáznak és napfény is van bőven.

Ráadásul mivel a marihuánát többnyire a szeptemberi kukoricaaratás előtt szüretelik le, a farmerek általában sosem tudják meg, hogy drog lapult a termésükben.

Fekete mezőgazdaság

Már 1992-ben könyvet írtak arról, hogy a mezőgazdaságban elbújó drogtermesztés több évtizede zajlik, mégsem számszerűsítette, de még csak nem is foglalkozott vele eddig a kormány a mezőgazdasági helyzet elemzésekor. A wisconsini drogelhárítás szerint annak ellenére, hogy ezek a marihuánatermesztők kisebb műveletekkel dolgoznak, és a termésük ki van téve az időjárásnak is, mégis ők a fő helyi marihuánaellátók. Tíz éve ez még nem volt így – tehát a mezőgazdasággal együtt fejlődik a marihuánakereskedelem is. A wisconsini kukoricaföldeken felszámolt marihuánaültetvények csak a 10 százalékát teszik ki az összes felfedezett illegális ültetvénynek, és a termesztőket is csak nagyon ritkán találják meg.

Egy példa arról, hogy mennyivel jövedelmezőbb üzlet ez. 2010-ben egy farmer a kukoricaföldje szélén talált két sorban 400 tő marihuánát. Szólt a hatóságoknak, a rendőrség éjjel őrt is állt, de a termesztők nem jelentek meg. Így ki kellett hívni a DEA (drogelhárítás) embereit, hogy vágják ki, és égessék el. Ahogy a fű égett, a farmer megkérdezte, hogy mennyiért tudott volna eladni a dealer ennyi füvet. Azt mondták, hogy kb. félmillió dollárért. Eközben a kukorica értéke, amit ki kellett vágni ahhoz, hogy a füvet el tudják távolítani, 32 dollár volt.

(Címlapkép: Graylight / Flickr)