A privacy, a magánszféra úgy, ahogy van,

halott

- írtam egy hosszú cikkben, de ha neked mégis fontos, még mindig tehetsz érte valamit. Ha érdekel az egész sztori, olvasd el, ha nem érdekel, ajánlom helyette Bede Márton sokkal hosszabb cikkét (20 gépelt oldal!) Magyarország dél-amerikanizálódásáról.

Mit tehetek, hogy megvédjem a magánszférámat az interneten?

• Elvonulsz offline remetének. Lemondasz a digitális technikáról úgy, ahogy van – igaz, ezzel gyakorlatilag kiírod magad a civilizált társadalomból. Aki ma nem használ Google-t, az nem fér hozzá az emberiség tudáskincsének jelentős részéhez, és aki nem használ Facebookot, értékes kapcsolati tőkéről mond le. Ezzel együtt ez tűnik a legbiztonságosabb útnak.
• Űberhekkerré képzed ki magad, mindent 2048 biten titkosítasz, kilométer hosszúságú jelszavakat használsz, és Linuxot. Csakis Linuxot. Az igazán fontos adatokat papírra írod, majd megeszed. Így is le kell mondanod egy csomó mindenről, de szerencsére Angry Birds van Linuxra.
• A felhalmozott vagyonod egy részét biztonságtechnikára fordítod. Ezzel a digitális elit részévé válsz – ez az a képzeletbeli 1 százalék, aki meg tudja fizetni, hogy egyszer és mindenkorra békén hagyják, ahogy azt Amerika rejtőzködő osztályának sikerült elérnie.
• Felülsz te is a vonatra, adatbrókernek állsz, és meggazdagszol belőle.
• Elolvasod Josh Cohen londoni irodalomprofesszor és pszichológus könyvét arról, hogy miért fontos a privacy:

“A magánszféra, pontosan azért, mert biztosítja, hogy soha senki nem ismer bennünket teljesen, még önmagunk sem, menedéket nyújt a képzelet szabadságának, a kíváncsiságnak és az önreflexiónak. Azzal, hogy privát önmagunkat védjük, a kreatív és értelmes élet lehetőségét védelmezzük.“