• Ilyen se volt még: a világ tán legfontosabb sajtószabadság-védő szervezete EU-s tagállamban vizsgálódik.
• A Committee to Protect Journalists független civil szervezet, de nagy befolyása van az amerikai politikára.
• Brüsszelben is van emberük. Szerinte a kormánynak van miért aggódnia.
• Leginkább azért, mert az Európai Bizottság már nem csak szabadságjogi, hanem versenyjogi szempontból is vizsgálja a magyarországi média helyzetét.
• Versenyjogi kérdésekben pedig az EU nem viccel.

Fennállása során első alkalommal egy európai uniós országban, Magyarországon vizsgálódott a Committee to Protect Journalists (CPJ) amerikai független nonprofit szervezet. „Általában olyan országokba látogatunk, ahol válságban van a sajtószabadság. Ahol bebörtönzik vagy fizikailag bántalmazzák az újságírókat. Idén Törökországban, Irakban, Pakisztánban, Brazíliában és Mexikóban jártunk” – sorolja Robert Mahoney, az újságírás Vöröskeresztjének is becézett társaság igazgatóhelyettese a nem túl előkelő társaságot, amibe most Magyarország is bekerült.

Ő és társai, köztük a brüsszeli kapcsolatokért felelős Jean-Paul Marthoz és a magyar származású Kati Marton, a néhai Richard Holbrooke özvegye a magyar sajtó képviselőivel és a kormányzattal találkozva igyekezett felmérni, hogy igazak-e a hírek a magyar sajtó sanyarú sorsáról. Találkoztak az Origo felmondott újságíróival, a Klub Rádió képviselőivel és az NMHH, illetve a kormány illetékeseivel is. Beszélgetésünk idején úgy tűnt, talán még Orbán Viktor is fogadja egy képviselőjüket.

A panaszok közül a legaggasztóbbnak a „legrosszabb fajta cenzúra, az öncenzúra” jelenségét, illetve az állami reklámköltések politikai alapú elosztását tartják. Ez utóbbi Marthoz szerint még komoly gondokat okozhat a kormánynak Európában:

úgy tudja, hogy ezt piac- és versenyjogi alapon bírálhatja majd az Európai Bizottság.

„Míg számunkra mindez szabadságjogi kérdés, az EU a piaci szabályozás és a szabad verseny szempontjából nézi. Például vizsgálják, hogy a reklámadó valóban legitim bevételszerzés, vagy egy adott társasággal szembeni diszkriminatív intézkedés” - mondta. Ha valamiért, szerinte emiatt aggódhat a kormány.

De azért is aggódhat, mert a jövő héten két nap is Magyarország lesz a téma az Európai Parlamentben. Hétfőn a szociáldemokrata frakció tárgyalja a szabadságjogok helyzetét, kedden pedig a plenáris ülésen vitatják meg, elindítsák-e az uniós eljárást az alapjogok Magyarországi korlátozása miatt a Tavares-jelentésben foglaltak alapján.

A magyar kormány annak idején hisztériakeltéssel vádolta a jelentéstevő Tavarest. Amikor a médiatörvény elfogadása idején kormánypárti politikusokkal beszéltem, ugyanezzel vádolták a magyar újságírókat is. "Ha nekem mondaná ezt egy kormánytisztviselő, ezt atyáskodásnak érezném. Sok, nagyon józanul gondolkodó, fiatal újságíróval beszéltünk, akik tudják, hogy hogy működik a sajtó a világban. Ők is aggódnak. És ha ők aggódnak, az erős jelzés nekem" - mondta erre Mahoney.

„A kormánynak nem az a feladata, hogy atyáskodjon, hogy megsimogassa az újságíró buksiját, hogy ne hisztizz. A tájékoztatás és tájékozódás szabadsága alapvető emberi jog” – mondta.

A CPJ ugyan független szervezet – amit Mahoney szerint mi sem bizonyít jobban, hogy az Egyesült Államokban éppen az Obama-kormányzat újságíróellenes intézkedéseit bíráló jelentés kiadására készül –, van befolyása az amerikai külpolitikára, így nyomást is kívánnak gyakorolni az amerikai döntéshozókra a magyar sajtószabadság ügyében.