1956 örökségéhez az lenne méltó, ha az ország tekintélyének és jó hírnevének védelme természetes nemzeti minimummá válna – mondta az MTI szerint Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a budapesti Műegyetemen az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen. Gulyás Gergely szerint:

a nemzeti alapértékekben való egyetértés hiánya az oka annak, hogy ma „nem tudunk egységesen fellépni a hazánkat érő méltatlan támadásokkal szemben”.

Gulyás szerint a forradalom emléke örök figyelmeztetés, hogy Magyarországon a szabadság, a jogállam és a demokrácia vérrel kiharcolt, szent érték, hiszen – mint azt az alkotmány is rögzíti – „mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki”.

De Gulyás szerint nem biztos, hogy a szabadság és a demokrácia meghatározásának kizárólagos letéteményesei azok, akik a nyugati demokráciákban már 20 évvel a forradalom leverése után „lelkesen éltették a vérben fogant hatalmat gyakorló magyar kommunista vezetőket”, még kevésbé azok, akik Magyarországon demokráciában és diktatúrában egyaránt mindig minden kormánnyal azonosulni tudtak, ha anyagi érdekük fűződött hozzá vagy ha saját maguk és kegyeltjeik lehettek hatalmon. (Nem világos, itt kikre gondolt, például Bencsik Andrásra, Pozsgay Imrére vagy Kerényi Imrére, de valószínűleg nem rájuk – ez a mondat persze nem az MTI szellemi terméke, hanem az enyém.)

Gulyás Gergely szerint akik 1956-ban hallgatólagosan jóváhagyták, majd tétlenül nézték a magyar forradalom elleni szovjet intervenciót, ma nem csupán az ország önrendelkezéshez való jogát nem tartják tiszteletben, de a téves helyzetfelismerésükből adódóan azt sem veszik észre, hogy saját hazájuk megbecsülését rombolják egy ország velük eredetileg szimpatizáló milliónyi polgárának szemében.