A jobbközép nagyszebeni polgármester, Klaus Iohannis győzelme a balos miniszterelnök, Victor Ponta fölött meglepte a román közéletet. Az exit pollok Ponta győzelmét jósolták, viszont több mint 300 000 román szavazott külföldön, ők nem szerepeltek az exit pollok eredményeiben, és nagyon nagy többségben az erdélyi szász, 55 éves fizikatanárra, Iohannisra szavaztak.

Ponta ugyan mindent megtett annak érdekében, hogy akadályozza a külföldön élő románok szavazását, de végül sportszerűen és gyorsan elismerte vereségét. „A népnek mindig igaza van. Fölhívtam Iohannist, és gratuláltam a győzelméhez” – mondta esti sajtótájékoztatóján az újságíróknak.

A Financial Times tudósítása kiemeli, hogy mindkét elnökjelölt nyugatos,  EU-barát programot hirdetett, és mindketten igyekeztek magukat elhatárolni Orbán illiberáliskodó, nyugat-ellenes irányvonalától. Iohannis kerek perec kijelentette, hogy a magyar demokrácia szerinte nem jó irányba megy.

Romániában úgynevezett félprezidenciális politikai rendszer működik, tehát a köztársasági elnök jogköre, napi politikai szerepe sokkal nagyobb, mint mondjuk a magyar elnöknek.

Egyébként a román elnökválasztási kampány főleg a korrupcióról illetve korrupciós vádakról szólt. Ponta vereségének egyik fontos oka, hogy az ezerszer kompromittálódott szocdem párt és a korrupció miatt 2012-ben bebörtönzött volt miniszterelnök, Adrian Nastase állt mögötte. Iohannisnak (aki Johannisról románosabbra változtatta a nevét a kampányban) végül sikerült mozgósítania a fiatal, Nyugat-barátabb, a korrupt szocdem kormányra dühös szavazókat.

Vasárnap este Bukarestben, Kolozsváron, Nagyszebenben és Jászvásáron (Iasiban) is többezres tömeg vonult az utcákra, hogy a külföldi szavazóhelyiségek nyitva tartásának meghosszabbítását és a kormány lemondását követelje.

Párizsban és Torinóban a rendőrség könnygázzal oszlatta fel azoknak a románoknak a tömegét, akiknek több órás sorban állás után sem sikerült szavazniuk, és emiatt tiltakozásba kezdtek.

A bukaresti megmozdulás a televíziók becslése szerint húszezresre gyarapodott, miután kiderült, hogy Klaus Johannis nyert. A tömegben a megválasztott elnök is megjelent, de nem tartott beszédet.

A hírtelevíziókban megszólaló elemzők egybecsengő véleménye, hogy a Ponta-ellenes protesztszavazatok döntötték el a választást. Az eredmények általános meglepetést okoztak, hiszen a második forduló előtti utolsó felmérések is Victor Ponta jelentős előnyét mutatták. Az elemzők szerint a választási eredményekben jelentős szerep jutott a közösségi portálokon folytatott kampánynak, amelyben Klaus Iohannis támogatói sokkal aktívabbak voltak. Míg Victor Pontára az idős, kevésbé iskolázott, falusi választók szavaztak, Iohannist a nagyvárosok lakói, a fiatalok és a külföldön élő román állampolgárok támogatták. (FT, MTI)