A Guardian hozta nyilvánosságra az emberi jogokat védő szervezet, a Reprieve által összegyűjtött adatokat arról, hogy hány emberéletet követel az, amikor az amerikai hadsereg előre kijelölt személyek ellen rendel el célzott dróntámadást. A célzott támadások az amerikai drónpolitika legfontosabb eszközének számítanak. A most megjelent adatok szerint viszont gyakori, hogy egy-egy keresett terrorista ellen több támadást is végre kell hajtani, mindez pedig rengeteg áldozattal jár:
2014 november 24-éig 41 ember elrendelt meggyilkolása során összesen a becslések szerint 1147 ember veszítette életét.
A londoni székhelyű Bureau of Investigative Journalism nevű szervezettel közösen készített adatbázisban olyan eseteket vizsgáltak, amikor többszöri dróntámadásra volt szükség egy célpontként megjelölt személy meggyilkolásához. Az adatok komoly kétségeket vethetnek fel a drónprogram hatékonyságával kapcsolatban, amit az amerikai vezetők előszeretettel neveznek precíznek a közvélemény előtt, éppen azért, mert nem jár járulékos veszteségekkel.
Viszont önmagában egy dróntámadás precizitása nem a drónok pilótáin múlik, hanem a célpontot szolgáltató hírszerzők munkáján. És a jelek szerint ezen a téren akadnak bőven gondok.
A Reprieve tagja, Jennifer Gibson szerint semmiféle precizitás nincs abban, hogy átlagban 28 ismeretlen embert, köztük nőket és gyerekeket gyilkolnak meg a drónok minden alkalommal, amikor egy keresett "rossz fiú" után indulnak.
A Guardian részletes információkat is közöl az egyes támadásokról. Ebből lehet látni például, hogy Pakisztánban összesen 24 ember ellen indítottak célzott támadást, mindez pedig 874 ember halálával járt. Az összes célzott személyt végül több támadás során sikerült csak meggyilkolni, az indított támadások többsége pedig sikertelen volt. A becslések szerint összesen 142 gyerek halt meg a támadásokban, és ebből hatan olyankor, amikor az eredetileg célzott személy is az áldozatok között volt.
Jemenben 17 személy ellen indítottak támadást, 273 ember halt meg, köztük legalább hét gyerek. A kitűzött célpontok közül legalább négy még ma is életben van.
Ezek a statisztikák csak egy részét fedik le az amerikai dróntámadások áldozatainak. A Reprieve ugyanis azokat a dróntámadásokat most nem is vizsgálta, amikor mindössze egyetlen támadást indítottak valaki ellen. Szintén nem vizsgálták az olyan dróntámadásokat, amelyeknek nem volt specifikus célpontja, hanem mondjuk gyanús viselkedésűnek bélyegzett személyek ellen vetették be. A Council on Foreign Relations korábbi becslése szerint az Irakban és Afganisztánban indított 500 dróntámadásnak 3674 áldozata lehetett.
Mindezek az adatok persze csak becslések, hiszen a dróntámadásokkal összefüggő információkat az amerikai hatóságok nem hozzák nyilvánosságra. Azaz a hasonló elemzéseknek és adatoknak a forrása sosem hivatalos: a helyi sajtóból, névtelenül nyilatkozó amerikai vagy helyi katonáktól és tisztviselőktől és egyéb hasonló forrásokból lehet általában képet kapni az áldozatok számáról.
A támadások nyomait a helyszínen is vizsgáló szervezet éppen ezért nagyobb nyilvánosságot szeretne ezeknek az adatoknak, és éppen azt várják az amerikai kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra, mekkora emberveszteséggel járnak a drónbevetések.
A Reprieve pakisztáni helyszíneken végzett vizsgálatokat, és találtak olyan esetet is, amikor téves személyazonosság alapján gyilkoltak meg valakit drónnal, ráadásul csak a harmadik támadás során. A szervezet úgy tudja, hogy a neve miatt meggyilkolt férfi testvérét elkapták, és kihallgatása során azt kellett bevallania, hogy az amerikaiak a megfelelő személyt gyilkolták meg. Mivel a szervezet a család védelme érdekében nem hozza nyilvánosságra, hogy kiről van szó, ez a történet sem megerősíthető. (Guardian)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.