A korábbi eredmények alapján szoros is lehet a veszprémi időközi választás

Navracsics Tibor EU-biztosi kinevezésével megüresedett a veszprémi 1-es választókerület képviselői posztja. A választásnak, ha csak szimbolikusan is, de nagy tétje van:

a Fidesz kétharmada múlhat rajta.

Ezért, és Simicska Lajos meglebegtetett indulása miatt máris nagy az érdeklődés a várhatóan februárban rendezendő választás iránt. A Political Capital választási szakértői ezért összegyűjtötték, hogy a történelmi adatok alapján hogyan szerepeltek eddig ebben a körzetben a pártok.

A körzet jelenlegi formájában csak a választási törvény 2011-es újraírása óta létezik, akkor rajzolták egybe a várost és a környező, hagyományosan jobboldalibb településeket a Fidesz térképrajzolói. Az előző választások eredményeit újra kellett számolni az új körzethatárok szerint.

Mint hamarosan látni fogják, ezt a munkát előttük már a fideszes térképrajzolók is elvégezhették.

Navracsics a 2014-es parlamenti választáson a szavazatok 47,15 százalékát szerezte meg, csaknem hússzal többet, mint a második helyezett szocialista, Pál Béla. Navracsics jobban szerepelt pártjánál, 1334 szavazattal kapott többet, mint listán a Fidesz, amely a szavazatok 44,63 százalékát szerezte meg.

Ez nagyjából ugyanolyan eredmény, mint amit 2002-ben és 2006-ban is elértek, akkor csak annyival kaptak több szavazatot, amennyivel nagyobb is volt a részvétel.

Ennél többet csak 2010-ben szereztek, az első, még nem a Fidesz igényeihez igazított választási rendszerben megszerzett kétharmadnál a Fidesz 55,22, egyéni jelöltjei 57,9 százalékos eredményt értek el.

A szocialisták 2002-ben 38, 2006-ban 40 százalékot szereztek, de az akkor még létező SZDSZ is szerzett 6,8, illetve 7,3 százalékot, vagyis hagyományosan nagyobb a támogatottsága a baloldalnak a körzetben a Fideszénél. 2010-ben viszont teljesen összeomlott a baloldal, az MSZP csak 19,85, egyéni jelöltjei (ekkor még több körzethez tartozott a választókerület) pedig 23 százalékot. Ehhez képest 2014-re 27 százalékra erősödött a baloldal, de előretört a szélsőjobb is: a Jobbik idén listán 17,85 százalékot szerzett. Az LMP is országos eredményét felülmúló eredményt, 6,7 százalékot ért itt el.

Ami még fontos: a baloldal összeomlása csak 2010-ben jelentett új szavazókat a Fidesznek, 2014-ben a baloldali közös jelölt kb. annyival kevesebb szavazatot kapott az MSZP korábbi jelöltjeinél, amennyivel többen maradtak otthon a 2010 előtti választásokhoz képest.

Vagyis már csak ez alapján is van esély arra, hogy egyetlen ellenzéki jelölt többséget szerezzen. A novemberi közvélemény-kutatási adatok alapján még ennél is kedvezőbb helyzetben vannak az ellenzékiek. A Fidesz több felmérés egybehangzó eredményei szerint rengeteg szavazót vesztett október óta. Ezek a szavazók egyelőre nem választottak maguknak másik pártot, így februárban sok múlhat azon, hogy melyik oldal tudja mozgósítani őket.

Az adatok egyben azt is jelzik, hogy Simicska Lajos bejelentését a Fidesznek nagyon is komolyan kell vennie. Ha Simicska tényleg elindul, vagy elindít valakit a Fidesz ellenében, a kormánypárt úgyis vereséget szenvedhet, ha az ellenzék megosztott marad és nem sikerül magához csábítania az elbizonytalanodott szavazókat.

Zárásként pedig jegyezzenek meg egy számot:

74091.

Ennyi választópolgár szerepelt a 2014-es tavaszi választás előtt a választókerület választói névjegyzékében. Érdemes lesz figyelni, hogy ez változik-e, és ha igen, mennyit, a februári időközi választás előtt.