És ez nem vicc, tényleg van ilyen, angolul International Mountain Day, szóval nem valami hülye félrefordítás. És nem is akármilyen nóném kamuszervezet jegyzi ezt a jeles napot. Maga az ENSZ jelölte meg hivatalos Hegy Napnak december 11-ét, 2003-ban, avégett, hogy néha a hegyekről is emlékezzünk meg, a túzok és a mecseki kikerics mellett, mint az emberiség továbbadandó örökségéről. Mi itt most öt konkrét hegyről fogunk megemlékezni, kérem, kövessenek!

Milyen magas egy hegy? A válasz: attól függ. Az Ember, mint önmagával is vitatkozni képes faj, nem képes arra, hogy egy ilyen egyszerű kérdésre egyértelmű választ adjon. Eleve a tengerszint feletti magasság közmegegyezésben lefixálása is problémás: melyik tenger, meg mikor. És ott van még az a probléma is, hogy a Föld nem teljesen gömb alakú, tehát ha valamiféle geometriai alaptól akarnánk számítani a magasságot, felmerülne, hogy a Földet szabálytalan testnek vegyük, girbegurba térképészeti alapfelülettel, vagy jelöljünk egy fix átmérőjű gömböt, amihez képest megadjuk a magasságokat. Akit bővebben érdekel a kérdés, itt veszhet el a részletekben! No de most már jöjjenek az ünnepeltek, elsőként a legmagasabb hegy, a

Mount Everest (8848 m)

A világ tetejét Edmund Hillary és Tenzing Norgay hódította meg elsőként, 1953-ban - vicces, hogy mindössze 16 évvel azelőtt, hogy a Holdat elértük volna. Vicces az is, hogy a Föld legmagasabb hegycsúcsa nem kopik, de minden évben magasabb lesz, úgy 3-5 mm-rel, a Himalája alatti tektonikai mozgások miatt. Az pedig a legviccesebb, hogy az Everest (tibeti nevén Csomolungma, a Föld istenasszonya) magasságát elsőként 1852-ben állapította meg egy indiai matematikus, aki 8839 métert mért, de 8840 métert jelentett le. Azért csalt, mert a 8839 méter pont 29 ezer láb, márpedig a tudós nem akart kerek számot megadni, nehogy azt higgyék, csak hasraütéssel számolt.

Mont Blanc (4808 m)

Ha nem számítjuk a Kaukázust, a Mont Blanc, vagy Monte Bianco Európa legmagasabb hegycsúcsa, Olaszország és Franciaország határán. A mai napig mindkét nemzet magáénak tekinti, az Alpok csúcsát sem az 1957-es, sem az 1963-as olasz-francia határrendezésben nem tisztázták a küldöttek - szándékosan elkerülték a konfliktust. A csúcsot 1787-ben mászták meg először, ma már csak ezer métert kell másznia annak, aki meg akarja hódítani, mert a csúcs alá, majdnem négyezer méterre lanovka visz fel.

Elbrusz (5642 m)

Baráti sörözéseken (kivéve persze az alpinista baráti társaságok sörözéseit) valószínűleg könnyen nyerhetünk egy-két korsóval, ha fogadást ajánlunk arra nézve, meg tudja-e mondani bárki, melyik Európa legmagasabb hegycsúcsa. Ez ugyanis nem a fenti Mont Blanc; a földrajzi Európa rekordere a grúz határhoz közel lévő Elbrusz, Oroszországban. A hegy alvó vulkán, mely kétezer éve még aktív tűzhányó volt - ezért jelöli meg a görög mondavilág, mint Prométheusz leláncoltatásának helyszínét. Innen szerezte volna meg a tüzet az emberiség? A lenti képen látható az Elbrusz kettős csúcsa, a nyugati a nyerő (a képen a bal), a keleti csak röhejes 5621 méter:

Fudzsi (3776 m)

A Honsú-sziget csúcsa, a japánok szent hegye is vulkán, 1707-ben jegyezték fel utolsó kitörését. Nagyon barátságos hegy, előzetes felkészülés nélkül is meg lehet mászni, a japánoknak ez szinte kötelező bakancslista-tétel. A heggyel kapcsolatos szokások, történetek kiváló betekintést adnak a japán kultúrkör bugyraiba: szamurájok edzettek a tövében, a hegy környéke sokáig tiltott terület volt a nők számára, egy szerzetes mászta meg először a hetedik században. A környező erdőket természetesen manók és szellemek, tán még pokémonok is lakják.

Kékes tető (1014 m)

Se nem sárga, se nem savanyú, de a mienk. Ha a hegycsúcsra gondolunk, külön kell írni, mert ha egybeírjuk, akkor a Kékes tető környékén lévő közigazgatási egység nevét írtuk le. A Mátra csúcsa autóval is elérhető, de ha Magyarország legmagasabb pontjára akarunk eljutni, akkor sem kell kiköpni a tüdőnket. A csúcsra 1981-ben épült, 180 méter magas tévétoronyba lifttel mehetünk fel. Talán nem véletlen, hogy arányaiban több az elhízott magyar, mint a dagi japán.