A franciák nyitnának vasárnap

A franciák többsége támogatná a vasárnapi nyitva tartás intézményét, ám a többség nem szeretne vasárnap dolgozni. Róka fogta csuka.

A nyugat-európai országban nagyon erős hagyománya van a vasárnapi zárva tartásnak. Olyannyira, hogy a jelenlegi kormány gazdasági minisztere – december elején bejelentett gazdasági reformcsomagja részeként – is csupán lazítana a vasárnapi zárva tartás intézményén: eddig évente maximum 5 vasárnapon tarthattak nyitva legálisan a boltok, ezt emelné most Emmanuel Macron 12 vasárnapra.

A baloldali kormány legfiatalabb, 36 éves minisztere ezzel alaposan felborzolta a kedélyeket, mivel a franciák hagyományosan általános pihenőnapnak tartják a vasárnapot.

A keresztény hagyományokban gyökerező, mégy az 1700-as években bevezetett intézmény évszázadok óta tabu Franciaországban. A XIX-XX. században az erősödő kapitalista gazdasági versenyben indult erjedésnek, és jórészt a baloldaliak (szakszervezetek, szociáldemokraták, keresztényszocialisták) harcoltak a munkamentes vasárnapért, mint munkavállalói jogért, így aztán mára a vasárnapi nyitvatartást többen támogatják a bal-, mint a jobboldalon.

Az utóbbi hetekben készült közvéleménykutatások mind azt mutatták, hogy 60-70% közötti azon franciák aránya, akik teljesen, vagy inkább elfogadják a vasárnapi nyitva tartás intézményét, mint az azt ellenzők. (Felmérések: CSA, Oxada, BVA, Ifop)

A BVA szerint ráadásul eléggé megosztott a baloldal is a kérdésben: míg a politikai jobboldalon 77 százalék támogatja a nyitást, addig a kormányzó Szocialista Párt hívei között mérsékelt a támogatottsága, az ellenzéki baloldalon viszont nagy mértékű az elutasítottsága.

Macronnak azonban gazdasági miniszterként sokkal inkább a francia gazdaság felpörgetése a feladata, és tekintve Franciaország hagyományosan protekcionista, nacionalista gazdaságpolitikáját, meglehetősen unortodoxnak tartják reformelképzelései miatt a baloldalon.

Többek között liberalizálni szeretné a francia gazdaságot, amely egyre gyengül a brit vagy a német gazdasággal szemben. Liberalizálni szeretné a buszközlekedést (magáncégek is beszállhassanak a közlekedésbe), elvenné a patikák monompóliumát, és több vasárnapi munkanapot szeretne. Mint látható a francia unortodoxia nagyjából az ellentettje a magyar unortodoxiának.

„Ha mindent meg akarunk védeni, a végén nem marad semmi, amit meg lehet védeni” – érvel a Nobel-díjas közgazdász, Jean Tirole szavaival Macron, aki egyébként a Világbanknál kezdte karrierjét.

Mindez egyeseknek túl sok, másoknak kifejezetten kevés. Angela Merkel német kancellár például kevesli a francia baloldalon radikálisnak tűnő elképzeléseket.

A kormánypárton belül is vannak ellenzői, miközben a francia társadalom úgy tűnik, sokkal inkább belefáradt abba, hogy gyengén teljesít a francia gazdaság, mintsem hogy a végletekig küzdjön mindenféle szerzett jogokért. (Ebben a franciák világelsők.)

Legalábbis a törvénycsomag után készült közvéleménykutatások mindegyike azt mutatta, hogy bár a többség vasárnap továbbra sem szeretne dolgozni, egyre inkább amellett van, hogy a vasárnapi nyitva tartás jó dolog: nemcsak a családoknak, akik ekkor tudnak leginkább vásárolni, de a kereskedőknek, sőt az egész francia gazdaságnak.

"Azt szeretnénk, ha a kínai turisták inkább Londonba mennének vásárolni?"

– tette fel a kérdést Manuel Valls miniszterelnök.

Nem így szocialist párti elvtársa, Sandrine Doucet:

„A vasárnapi pihenőnap egy szocialista vívmány, egy olyan vívmány, amiért sokat harcoltunk, és nehéz volt elérni. Ha elvesztjük ezt a jogot, más jogokat is elvesztünk vele, mert nem hiszem, hogy a munkáltatók rendesen megfizetik majd a vasárnapi munkát.”

Választ pedig valószínűleg az idő adja meg: közgazdászok érvelnek egyik és másik oldalon is, a francia szavazókat ugyanakkor egyre kevésbé érdekli a dolog politikai oldala, írja a BBC tudósítója: sokkal pragmatikusabban gondolkodnak, például 86 százalékuk úgy gondolja, hogy a jelenlegi kormányzat gazdasásgpolitikája nagyon gyengén teljesít.

(BBC/LePoint/BVA/Címlapkép: AFP PHOTO / FRANCOIS GUILLOT)