Amikor maga alá gyűri az ovisokat a rulettkerék

Egy különleges, integrált óvoda működött a Deák utcában, Szeged belvárosában már évtizedek óta, ahol sajátos nevelési igényű, Down-szindrómás és autista gyerekek jártak együtt egészséges gyermekekkel. Az eredmények azt mutatták, hogy a sérült gyerekek bizony jobban fejlődnek  az egészségesekkel együtt játszva-tanulva, és azok már kicsi korban megtanulják a tolerancia, az elfogadás, a segítségnyújtás alapjait.

Aztán bombaként robbant a hír: az önkormányzat bezárja az óvodát. Először egy ÁNTSZ-vizsgálattal magyarázták az ovi felszámolását, az indoklás szerint az épület fűtésrendszere balesetveszélyes, nem felel meg az előírásoknak, és egyéb hiányosságok is vannak.

Itt már szárnyra kapott a pletyka, hogy valami lobbikígyó tekereghet a háttérben, hiszen ha egy ovi problémája miatt kellene módosítani egy 62 milliárdos büdzséjű város költségvetését, nem valószínű, hogy a csőd szélére sodródna a település.

Ráadásul szocialisták vezetik a megyeszékhelyet, így szociálisan a megszokottnál is illene érzékenyebbnek lenniük a városatyáknak, ha már szívből nem is, hát amolyan ideológiai alapon.

A szülői tiltakozásokat, tüntetéseket, a felháborodott közhangulatot tapasztalva az ÁNTSZ gyorsan közzé tette, hogy ő egyáltalán nem rendelt el semmit, pláne nem a bezárást, pusztán csak azokra a hiányosságokra hívta fel a figyelmet, amiket rövid időn belül korrigálni kell. A szülők elkezdetek gyűjteni, majd egy helyi fűtésszereléssel foglalkozó vállalkozó, Berta Gábor felajánlotta, hogy segít, és önköltségi áron megcsinálja a szükséges felújítást.

És mi történt ekkor? Elkezdték a megoldásokat keresni végre, hiszen az ÁNTSZ kijelentette, hogy esze ágában sincs bezáratni az ovit, és most már kívülről érkező pénzügyi segítség is bőven akadt?

Nem.

A kígyó ismét tekeregni kezdett a sötétben.

A történetnek ebben a szakaszában egyre inkább úgy tűnt, hogy az önkormányzat csak indokot keres, és ezúttal egy törvénnyel jött elő. A közoktatási törvény módosítása miatt találták fontosnak a bezárást. Az ugyanis előírja, hogy kell lennie az oviban udvarnak is. A Deák utcainak pedig nincs udvara.

Egyre többen kezdték mondogatni - és a politikai ellenzék is kapva kapott az ügyön -, hogy egy kaszinó-érdekcsoport áll a háttérben, és nem véletlen az sem, hogy az utcából az elmúlt hónapban már egy ifjúsági irodát átköltöztettek. A közelben egy kaszinót terveznek, aminek a 200 méteres távolságában nem lehet semmilyen gyerekekkel foglalkozó intézmény.

Ez a téma heves vitákat váltott ki a városvezetés és a tüntetéseket szervező szülői közösség között, ahogy a polgármester és az ellenzéke közt is.

A kaszinóügyet végig tagadták odafent, vagyis említést sem tettek róla, csak a fent leírt törvénycikkelyre hivatkoztak minden fórumon.

Micsoda szerencse, hogy ez az „udvarcunami” nem indult el szerte az országban, mert akkor bizony több nagyvárosában lehetett volna tömegével bezárni óvodákat.

Ráadásul ez az udvaros dolog sem teljesen úgy van, ahogy. Egyrészről nem ütközik uniós normába az udvar nélküli óvoda, ha megoldható a gyerekek sétája, kültéri mozgása egy közeli játszótéren, vagy egy másik, befogadó óvoda udvarán. A szóban forgó Deák utcai óvodától kb. száz méterre van egy másik intézmény, melynek az előírt területnél tízszer nagyobb az udvara, és amely lehetne befogadó intézmény, sőt a Deák utcai ovi ennek akár a tagozataként is működhetne egy összevonás után.

De mondok még merészebbet.

Az óvodák és kaszinók nyitva tartása nem esik egy napszakra, ennél fogva a való életben a legkevésbé zavarják egymást.

Egy íróasztal mellett született törvény az, amely bár megfogalmazott céljában az óvodákat védi, ebben az esetben éppen az ellenkezőjét teszi.

Ha jelen helyzetben lett volna legalább olyan erős ovis lobbi, mint a kaszinós, akkor mivel a polgármester ebben az időben parlamenti képviselő is volt, megtehette volna, hogy előáll egy törvénymódosító javaslattal, hogy működhessen kaszinó és óvoda is egy adott 200 méteres körzeten belül. De ugyanígy benyújthatott volna a közoktatási törvény módosításához egy másik módosítást – ja, és azt halkan teszem hozzá, hogy épp kormányzott akkoriban a pártja (2008-ban járunk), tehát mindenhez meglett volna a többsége.

A történet vége az lett, hogy a gyerekeket a belvárosból el-, illetve szétköltöztették. A 17 sérült gyerek egy városszéli, speciális intézménybe ment, így szegregálták őket végleg, megfosztották a Down-szindrómás és az autista gyermekeket attól, hogy a már működő modell segítségével hatékonyabb legyen a fejlesztésük.

És a kaszinó?

Mit ad Isten, a tanév vége előtt az egykori ovi épületétől 150-160 méterre (e sorok írója 151 méternyi távolságot mért megközelítőleg) kinyitott egy szép, nagy, modern, pörgő-forgó gyümölcsös és egyéb gépekkel, rulettkerekekkel berendezett játékbarlang. És ugyanez a cég egy másik kaszinó előkészületeit is elkezdte az egykori Virág cukrászdában, ami szintén a bűvös 200 méteren belül esik.

De még nincs vége!

Az óvoda épületét is felújították. Az önkormányzat 40 millió forintot talált rá a büdzséjében, és odahelyezte egyik saját cégének a legnagyobb profittal rendelkező ágazatát, a parkolási részleget.

Slusszpoénként pedig, amikor a helyi rádió az alpolgármesternél érdeklődött, miszerint: na ugye, hogy kaszinó, akkor a városvezető hanyagul csak annyit reagált, hogy az APEH szerencsejáték-felügyeleti főosztálya adta ki a játékterem működési engedélyét, ott lehet érdeklődni.

A történetet Dobó Csaba írta, aki első helyezett lett vele a Transparency International és a 444 közös lobbipályázatán.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;