Ellenségünk a varázsgomba, pedig a barátunk is lehetne

  • Gyógyíthatja az alkoholizmust, a depressziót, segíthet a halálos betegeknek, mégis világszerte tiltott a használata.
  • Évtizedeken át tudományos tabu volt a leggyakrabban csak varázsgombáknak nevezett hallucinogén gombafajták hatásának vizsgálata, de ennek lassan vége.
  • Egyre élénkebb vita és sok kutatás indult meg a gombák vegyületeinek felhasználásáról.
  • Ami sok szempontból remek hír.

A fű hátán

Az év nagy nyertese az Egyesült Államokban a marihuána volt. Idén több államban is engedélyezték az egészségügyi használat mellett a rekreációs célból történő fogyasztást is, és bár még messze az egész országra kiterjedő legalizáció, de megdőlni látszik egy káros és borzasztó sokba kerülő társadalmi tabu, hogy minden, illegális kábítószerek közé sorolt anyag egyformán veszélyes és egyformán tiltandó.

Ennek belátásához kellett a drog ellen vívott háború teljes kudarca: a hetvenes évek óta az Egyesült Államokban, és ennek hatására a világ számos országában a törvény teljes szigorával csaptak le mindennemű kábítószer fogyasztására, és évtizedek kellettek ahhoz, hogy kiderüljön, a csak tiltásra és büntetésre épülő drogpolitika nem csak iszonyú drága, de egyáltalán nem hatékony, és jóval többet árt, mint amennyit használhat.

A lassú, de folyamatos szemléletváltás pedig komoly következményekkel járhat. Az elmúlt években elindult egy tudományos vita arról, hogy egyes, eddig világszerte tiltott hatóanyagoknak lehetséges-e egészségügyi és rekreációs használata, és ha igen, milyen feltételek mellett. Ezeknek a vitáknak az egyik leggyakoribb szereplője a pszilocibin.

Gombaforradalom

A pszilocibin egy pszichoaktív alkaoid, ami főleg (de nem kizárólag) a Psilocybe gombák nemzetségének tagjaiban lelhető fel. Ezeket a gombákat a legtöbben a nem túl tudományos varázsgomba gyűjtőfogalma alatt ismerik, és igen, az a közös bennük, hogy fogyasztásuk változó intenzitású és hosszúságú hallucinációkkal jár.

Pszilocibint tartalmazó gombák kiszárított, fogyasztás előtti állapotban. Kép: Wikipedia

És elég volt ahhoz, hogy e gombák vegyületeinek hatásáról és működéséről mindeddig nagyon keveset tudhasson a tudomány. A XX. század második felében tabunak számított a téma, ahogy Eugenia Bone mikológus írta a New York Timesban írt véleménycikkében, a mágikus gombák gyakorlatilag  tudományos gettóba kerültek. A hatvanas évek ellenkulturális forradalmára válaszul kitalált szigorú drogellenes politika miatt évtizedeken át mindenki inkább úgy tett, mintha ezek a gombák nem is léteznének.

Pedig nagyon is léteznek. Mostani ismereteink szerint a világon nagyjából 180 gombafaj tartalmaz pszichoaktív hatóanyagokat, és a Déli-sarkot leszámítva a világ minden táján megteremnek, Magyarországon is akad vadon élő példány. A gombakutatók szerint a két pszichoaktív vegyület, a pszilocibin és a pszilocin az evolúció során a legelésző állatokkal szembeni védelmi mechanizmusként alakulhatott ki a gombákban. Ezek a gombák ugyanis nagyon régóta élnek együtt velünk ezen a bolygón, az első, hallucinogén gomba rituális fogyasztására utaló tárgyi emlékek 9000 évre mennek vissza, és a fennmaradt jelek szerint a gomba több ősi civilizációban is kitüntetett szerepet tölthetett be. Van olyan filológus, aki a Holt-tengeri tekercsek fordításában vélt bizonyítékot felfedezni arra, hogy az őskeresztény közösségekben is fogyasztották a varázsgombát. Azaz a kereszténységet megalapozó vallási vezetők mind csúnyán megbuktak volna egy drogteszten. 

Maja gombaszobrok, időszámításunk előtt 1000 és után 500 között készülhettek. Via Wikipedia

A nyugati civilizációban viszonylag későn, csak az ötvenes évek közepén ütötte fel a fejét a gomba, hogy előbb hatalmas karriert fusson, majd a hetvenes évekre teljesen betiltsák. 1955-ben a JP Morgan & Co. alelnöke, R. Gordan Wasson írta meg mexikói őslakosok között átélt gombaélményeit, amiből két éven belül a Life magazin címlapján lett sztori. Majd jött Timothy Leary és Albert Hoffmann, és a hatvanas években a gombaőrület mind az egyetemeken, mind a bulikon elszabadult.

A Life címlapja

De csak pár évig, az ellenkulturális forradalomra a Nixon-adminisztráció részéről érkező válaszlépés könyörtelenül csapott le minden kábítószerre, a gomba hatóanyagai pedig a heroinnal azonos besorolásba kerültek. Évtizedekre véget is ért minden tudományos kísérletezés.

Újra összerakja az agyunkat

A szabályozás a legtöbb országban azóta is érvényben van, de hatósági engedélyek kiváltása után egyetemeken már lehet a hatóanyagokkal kísérletezni. És ezeknek az eredményei kezdtek el a tudományos folyóiratokban felbukkanni az utóbbi években.

Legutóbb idén októberben publikálták egy kutatás eredményét, amiben fMRI-vizsgálat során vetették össze emberek agyi tevékenységét pszilocibin hatása alatt és anélkül is. És a különbségek szembetűnőek voltak, a  pszilocibin hatása alatt a megszokottól eltérő kapcsolódási mintákat figyeltek meg az ideghálózatokon belül. Ezek a normál agyműködés mellett nem létrejövő kapcsolódások felelhetnek a gombázás alatt előjövő szinesztetikus élményekért, például a hangok meglátásért vagy a színek meghallásáért. A King’s College London kutatásvezetője, Paul Expert (!) szerint az történik, hogy olyan agyterületek kezdenek kommunikálni ilyenkor egymással, melyek máskor sosem teszik ezt.

Amit tudni, hogy elfogyasztás után a  pszilocibin pszilocinná bomlik le, aminek a kémiai struktúrája nagyon sokban hasonlít a hangulatunkat, étvágyunkat, alvásunkat és olyan kognitív funkcióinkat, mint a tanulás, a memória vagy az örömérzet befolyásoló neurotranszmitterhez, a szerotoninhoz. A feltevések szerint a pszilocin olyannyira hasonlíthat a szerotoninhoz, hogy stimulálhatja az agy szerotoninra érzékeny receptorait.

A mostani kutatásban 15 önkéntes feküdt be az fMRI-ba, felük placebót kapott, felük pedig hallucinációkat kiváltó pszilocibin-dózist. A csapatba csak olyanokat választottak be, akik gombáztak már korábban, mert el akarták kerülni, hogy bárki a váratlan élmények hatására bepánikoljon egy MRI-csőben. Ezek után rögzítették az agyuk tevékenységét, a kapcsolódásokat pedig térképeken ábrázolták.

És ezek alapján úgy fest, hogy a gomba olyan távolabbi agyi területek között is átmeneti kapcsolatot teremtett, melyek rendes körülmények között nem szoktak közvetlenül kommunikálni egymással.

Agyi kapcsolódások gomba nélkül és gombával. Hasonló agyi állapot jött létre, mint amit szinesztéziának neveznek. Azt ezt megélő emberek például egy hang hallatán bizonyos színeket látnak, vagy vannak mondjuk számok, amiket mindig jellegzetesen egy színben tűnik fel, és a legelterjedtebb magyarázat szerint az idegsejtek keresztaktiválása váltja ki.

Ez a felfedezés a kutatók szerint igazán a depresszió elleni terápiás gyógymódokban lehet fontos. A depresszió ugyanis éppen azért is annyira nehezen legyűrhető, mert a negatív gondolatoknak egy olyan spirálja jön létre, amit nagyon nehéz megtörni. De az agy normális működésének kibillentésével, felülírásával ez megváltoztatható. A kutatók hasonlatként azt hozták, mint amikor újraindítanak egy számítógépet: egy, a normál működést megszakító, váratlan beavatkozás szakíthat a hibás működéssel. Korábbi kutatás igazolta már, hogy a pszilocibin képes arra, hogy két kulcsfontosságú agyi központotokat szétkapcsoljon egymástól, köztük a depressziós betegeknél jellemzően hiperaktivitást mutató mediális prefrontális kérget.

Segíthet a legveszélyesebb droggal szemben is

Komoly érvek szólnak amellett is, hogy a pszichoaktív vegyületek segíthetnek az alkoholizmus kezelésében. Ezzel kapcsolatban zajlottak már kísérletek az ötvenes évek végén is, de a szigorú drogpolitika minden ilyen kísérletet parkolópályára tett.

A négy évtizeddel később jóváhagyott vizsgálatok viszont sok biztató szempontot feltártak. A New York Egyetem addiktológiai-pszichiátriai szövetségének igazgatója, Stephen Ross idén októberben szintén arról beszélt, hogy a gombából kinyert hatóanyagok komoly segítséget nyújthatnak az alkoholizmus kezelésében. A személyre szabott mennyiségben előírt és kontrolláltan fogyasztott hatóanyagok ugyanis terápia keretében segíthetnek leküzdeni azokat a késztetéseket, amik az alkoholistákat az ivás felé hajtják. A John Hopkins kutatói pedig nemrég publikáltak eredményeket arról, hogy pszilocibin segítségével sikerült leszokniuk a dohányzásról olyan embereknek, akik már nagyon sok módszerrel próbálkoztak korábban, és mindig kudarcot vallottak.

Az ötlet, hogy az alkoholizmust egy kábítószernek minősített, illegális anyaggal kezeljék, bőven váltott ki kritikákat, de Ross szerint a pszilocibin épp azért ígéretes, mert nagyon kevesen válnak függővé a fogyasztásától. A kutatások szerint a gombát kipróbálók mindössze 4,9 százaléka mutatta később függés jeleit, ami bármilyen más anyaggal (beleértve a nikotint és az alkoholt is) összevetve nagyon jó aránynak számít.

Arról pedig eleve viták folynak, hogy hogyan viszonyul a gomba ártalmassága az alkoholéhoz. Mind a kettő pszichoaktív szer, azt senki nem állítja, hogy jót tesz az egészségnek a fogyasztásuk. De a brit kormány drogügyi tanácsadó szervének egykori vezetője, David Nutt által végzett kutatás egy kifejezetten olyan képet sugallt, ami szögesen ellentmond a mindennapos társadalmi meggyőződéseknek. A Lancet folyóiratban 2010-ben publikált kutatásban Nutt és felkért szakértők húsz, legálisan illetve illegálisan fogyasztható szert vizsgáltak meg 16-féle ártalmassági szempontból. Nézték azt, hogy mennyire árt a fogyasztónak, mennyire a társadalomnak, az egészségnek, mekkora gazdasági kára van, mennyire vezet bűncselekményekhez, és így tovább. És ezt az eredményt kapták:

Nutt és kollégáinak besorolása. A témával hamarosan külön cikkben foglalkozunk majd. Infografika: Economist

Szivárog be az orvostudományba

Szintén pozitív tapasztalatokkal jártak azok a kísérletek, amikor végstádiumban lévő rákos betegeknek adtak pszilocibint. Az eredmények elemzése jelenleg is zajlik, de az előzetes eredmények szerint a vegyület jelentősen csökkentette a közelgő halál gondolata okozta szorongást és a depressziót is, és sok régi, boldog emléket segített előhívni.

Vadon termő hallucinogén gombák. Fontos, hogy nagyon veszélyes a természetben fogyasztott gombát fogyasztani, mert több mérgező faj mutat közeli külső hasonlóságot a pszilocibint tartalmazó gombákkal

A kísérletben résztvevők azt mondták, hogy a pszilocibin okozta élmény ott volt életük öt legmélyebb élménye között. Olyanok mellett, mint a gyerekük megszületése. És alapvetően változtatta meg viszonyukat a rákkal szemben: képesek voltak megszabadulni attól a pusztító tehertől, amit a betegség rájuk rakott, mondta el Ross, aki arról is beszélt, hogy szó nincs arról, hogy bárkinek azt tanácsolnák, hogy gyógyszerek helyett öngyógyulásban bízva otthon fogyasszanak kábítószereket.

"Az utolsó dolog, amit szeretnék, hogy emberek azt gondolják, hogy egy ellenőrzött környezeten kívül, ellenőrizetlen feltételek közepette ezzel meggyógyíthatják magukat."

És ezzel még mindig nincs vége a pozitív hatásoknak. A British Journal of Psychiatry című folyóiratban 2012-ben jelent meg egy tanulmány arról, hogy a pszilocibin használata mennyire sokat segített a hosszútávú, önéletrajzi elemekre vonatkozó emlékek felidézésében, és hogy a kísérletben részt vevők szubjektív jól-érzete a fogyasztás után hosszabb ideig megmaradt. Ennek a kutatásnak a készítői is arra jutottak, hogy a pszilocibin alkalmas lehet arra, hogy terápiák során segítsen megfordítani negatív kognitív képzeteket. A legtöbb kutatás közös eleme amúgy, hogy feltűnőek bennük a hosszú távú hatások, azaz hogy akár az egyszeri fogyasztás is életminőséget megváltoztató, jelentős élményként marad meg a kísérletben részt vevők emlékezetében.

De 2006-ig visszamenőleg akadnak fontos kutatások. A Neurology című folyóiratban 2006-ban megjelent tanulmány szerint már olyan kis mennyiségű pszilocibin, ami még egy triphez sem elég, már segíthet a krónikus fejfájásban szenvedőknek, hogy javuljon az állapotuk. És az MDMA-hoz hasonlóan a gombából kinyert vegyületekkel is végeztek már olyan kísérleteket, amelyek kimenetele arra utal, hogy a poszttraumatikus stressz szindrómában szenvedők számára is segítséget jelenthet.

Mindennapok gombái

És persze ott vannak világszerte azok a tíz- vagy százezrek, akik nem mentális zavarokra keresnek gyógymódot, hanem kikapcsolódásként vagy spirituális élményt keresve fogyasztanak gombákat. Ők a világ legtöbb országában, így Magyarországon is, bűncselekményt követnek el ezzel, ráadásul kénytelenek a feketepiacról vásárolni. Azaz egyrészt indokolatlanul súlyos büntetést kockáztatnak, másrészt pedig valós veszélynek teszik ki magukat, hiszen fogalmuk sincs, mit vesznek meg pontosan. A varázsgombákat ugyanis gyakorlatilag fizikailag lehetetlen túladagolni, tragikus balesetek viszont épp azért szoktak ritkán előfordulni, mert a pszilocibint tartalmazó gombákra hasonlító, de valójában mérgező gombákat adnak el a fogalmatlan dealerek a fogalmatlan vevőiknek.

A nyugati országokban a következő évtizedek kábítószerügyi-közpolitikai döntéseinek egyik nagy kérdése lehet majd, hogy mi legyen a gombával. Az egyre csak szaporodó tudományos bizonyítékok súlya alatt az orvosi-pszichiátriai használat engedélyezése idővel megkerülhetetlennek látszik, és egyre több helyen várható, hasonlóan ahhoz, ahogy Csehországban történt egy pár éve, hogy dekriminalizálják a termesztést és a fogyasztást.

Mindebből nem következik, hogy tényleg a korlátozás nélküli, teljes legalizáció a legjobb megoldás. A pszilocibin hihetetlen mély és intenzív, sokáig megmaradó élményt tud nyújtani, de csak a megfelelő körülmények között fogyasztva. Tömegben, ismeretlenek között, rossz lelkiállapotban, szorongva begombázni kifejezetten veszélyes is lehet. Azaz a felelős fogyasztás feltételeinek megteremtése ugyanannyira fontos feladat, mint mondjuk az alkohol esetében kéne hogy legyen. De az biztos, hogy kutatások és megfontolások nélkül hátat fordítani valaminek, amiről még mindig csak nagyon keveset tudunk, miközben számos jel utal arra, hogy sokat javíthatna az életünkön, az nem a sikeres és boldog civilizációk jellemzője.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.