Boldog új évet, mindjárt vége a világnak!

Lehet, hogy most zajlik a Föld történetének 6. nagy kihalása, amikor az állat- és növényfajok jelentős többsége eltűnik - ezt a Nature című tudományos folyóirat állapította meg legutóbb most decemberben, de már évek óta spekulálnak róla a kutatók.

Ilyen "nagy kihalásnak" olyan periódust hívnak, amikor a létező fajok 75 százaléka relatív rövid időn belül eltűnik. A legsötétebb jóslatok szerint az emberi fejlődés lényegében változatlan pályája mellett akár már 2200-ra eljuthatunk egy ilyen pontra. A

  • kétéltűek 41 százalékát,
  • az emlősök 26 százalékát
  • és a madarak 13 százalékát

fenyegeti már most is kihalás. A Nature szerint az emberi tevékenység, például a túlhalászat, az élőhelyek eltűnése, a globális felmelegedés és a környezetszennyezés játszik főszerepet a fajok eltűnésében.

Egy ilyen eseménynek ugyan az emberre is nagyon súlyos következményei lennének, de nem vezetne szükségszerűen az egész emberi faj kihalásához. Arra ettől nagyrészt függetlenül is jó esélyünk van.

A következő 100 évben 10-20 százalék esélye van, hogy eltűnik az ember

vulcan

Az Oxfordi Egyetemen 2005 óta működik a Future of Humanity Institute (Emberiség Jövője Intézet), ahol filozófusok, mérnökök, közgazdászok és más tudósok próbálják felmérni az egész emberiséget fenyegető kockázati tényezőket. Az intézet vezetője, a filozófus Nick Bostrom elég borús képet fest a jövőről, az Atlanticnek arról beszélt, hogy nem a természeti katasztrófáktól kell a legjobban félni.

"Az emberiség már több mint 100 ezer éve él a természetben annak minden kockázatával együtt, szóval az nem túl valószínű, hogy a következő pár száz évben egy természeti katasztrófa kicsinálja az egész emberi fajt. Ezzel szemben a technológiai fejlődéssel mi magunk hozunk be kockázati tényezőket, és nagyon nehezen megjósolható, hogy azokkal együtt tudunk-e élni."

Az egész kihaláskutatás egyébként bonyolult filozófiai és statisztikai elvek és modellek mentén alakul. Az elolvasottak közül nekem két igazán ijesztő (vagy egyáltalán érthető) érvelés volt.

Az egyik elmélet, a Doomsday argument (Világvége érv) nagyon leegyszerűsítve azt fejtegeti, hogy az összes jövőben megszülető ember száma megjósolható az alapján, hogy eddig hány ember született. Ha feltételezzük, hogy az emberek születési sorrendje véletlenszerű, akkor valószínű, hogy egy adott ember (mondjuk ön, vagy én) középtájban születik az eddig valaha élt és a jövőben megszülető emberek között. Ha ez így van, és a történelem során eddig olyan 60 milliárd ember élt a Földön, akkor statisztikai számításokkal az jön ki, hogy semmiképpen sem fog 1200 milliárdnál több ember élni összesen. Ha pedig a Föld lakossága 10 milliárd ember körül stabilizálódik, és a születéskor várható maximális életkor 80 év körül marad, akkor ki lehet számolni, hogy pontosan 9120 éven belül kihal az emberiség, illetve hogy erre 95 százalék az esély.

A II. világháborúban a szövetségesek hasonló statisztikai módszerekkel megdöbbentően pontosan tudták megbecsülni a havonta legyártott német tankok számát, nagyságrendekkel pontosabban, mint a hírszerzés.

A másik teória a Fermi-paradoxont érint. Ez arról szól, hogy a világegyetem nagyságának és korának figyelembe vételével a Földön kívül is létezniük kellene technikailag fejlett civilizációknak, viszont valamiért ezeknek a létezésére nem találunk bizonyítékot, hiába keressük. A paradoxon egyik lehetséges feloldása az, hogy a technikailag fejlett civilizációk hajlamosak önmaguk elpusztítására, méghozzá nem sokkal azután, hogy elég fejlettek lesznek a csillagközi kommunikációhoz. Szóval mostanában.

Bostrom és csapata a következő száz évben 10-20 százalék közé teszi az emberi faj kihalásának valószínűségét.

"Elképesztően nagy hatású technológiai újítások kerülnek elő nap mint nap. Érdemes az atomfegyverekre gondolni, hogy ezek milyen iszonyúan nehezen előállítható, de veszélyes dolgok. Most képzeljék el, hogy feltalálnak egy ilyen erejű fegyvert, de a létrehozásához csak egy olyan bonyolultságú folyamatra van szükség, mintha homokot melegítene az ember a mikróban. Elég egy ilyen találmány, és az emberi civilizációnak lőttek. Eddig csak fehér, vagy maximum szürke dolgokat dobott a gép, de semmi garancia nincs rá, hogy a következő nem lesz fekete, egy olyan felfedezés, ami globális katasztrófához vezet."

Atomháború, járvány, szuperintelligencia

zq0m5g55u4a1xtwlz26q

A szintén Oxfordban dolgozó Anders Sandberg 2014-ben a Guardiannek foglalta össze, hogy melyek az emberiség létezését fenyegető legfontosabb kockázati tényezők.

Szerinte az atomháború kitörésének valószínűsége évente 1:200 és 1:1000 között alakul. Itt az emberiséget fenyegető rész nem az atomrobbanás, abban "csak" milliók halnak meg. Egy atomháború főleg a nukleáris tél miatt jelent veszélyt, amikor a robbanások nyomán keletkezű tűzből felszálló füst és korom a levegőbe kerülve hosszú időre elhomályosítja a Napot. Ennek nyomán rendkívül hideg időjárás kezdődne, ami tönkretenné a mezőgazdaságot, más hatásokkal együtt felborítaná a földi és az óceáni táplálékláncot, és milliárdok halálhoz vezethetne.

Sandberg szerint nagyon veszélyesek lehetnek a mesterségesen módosított kórokozók. Azt fejtegeti, hogy miközben egy természetben előforduló vírus több okból sem valószínű, hogy a teljes emberi faj kihalását eredményezné, egy mesterségesen alakítottal más a helyzet. A himlő és madárinfluenza vírusával már sikeresen végeztek olyan kísérleteket, melyektől fertőzőbbek és halálosabbak lettek, olyanok, amik még a beoltott populációt is képesek voltak megfertőzni. Ahogy az ilyesmihez szükséges technológia egyre hozzáférhetőbb lesz, és egyre több csoport tud majd ilyen fegyvert gyártani.

A meetupos kollégák ezzel több ponton sem értenek egyet:

"Nem ismerünk olyan okot, ami miatt egy mesterségesen mutált vírus eredendően agresszívebb lenne, mint egy természetesen evolválódott. El lehet képzelni, elméleti alapon, hogy egyszer majd a távoli jövőben létre lehet hozni egy teljesen új biológiával rendelkező, bonyolult, nem DNS/RNS alapú kórokozót, ami ellen a természetes immunitás sem véd semennyire, de itt egyértelműen egy szimpla génmódosításról van szó, és a vírus szempontjából mindegy, hogy azt célzottan hozta valaki létre egy laborban, vagy egyszerűen a nagy számok törvénye alapján egyszer csak létrejött egy természetes populációban."

A nanotechnológia is komoly veszélyforrás, miközben nagyon sokban hozzá is járulhat az emberiség fejlődéséhez. Az ismertebb Grey goo (Szürke trutyi) forgatókönyv még kevésbé veszélyes, pedig az is rosszul hangzik. Eric Drexler amerikai mérnök 1986-os Engines of Creation című könyvében írt először egy olyan apró robotról, aminek az a feladata, hogy a környezetében fellelhető anyagokat feldolgozva lemásolja önmagát. Egy robotból lesz kettő, kettőből négy, négyből nyolc, és így tovább. Ha ezek a gépek elég hatékonyak, tehát elég sokféle anyagot fel tudnak dolgozni, és elég gyorsan le tudják másolni saját magukat, akkor nagyon hamar globális katasztrófát okozhatnak. Közben Sandberg szerint nem kizárt, hogy ilyesmi bekövetkezzen, de ez tényleg nagyon valószínűtlen. A nanotechnológia kockázata inkább az, hogy a segítségével nagyon olcsón lehetne például veszélyes fegyvereket gyártani, vagy egy társadalmat totálisan ellenőrző megfigyelőrendszert létrehozni. Ez utóbbi mondjuk nem eredményezi az emberi faj kihalását, de olyan megdönthetetlen totalitárius diktatúra eljövetelét igen, ami az emberi fejlődést ma kívánatosnak gondolt jövőjét gyakorlatilag kizárja.

robot

Nagyon kockázatosnak tartják a kutatók a mesterséges intelligencia létrehozását is, ennek egyik leágazásáról Herczeg kolléga már hosszan írt errefelé. A problémamegoldási és a csoportkoordinációs-képesség nem túl nagy javulása emelte ki az embert az emberszabású majmok közül. Ezeknek a képességeknek a javítására most is sok kutatás irányul, például a kognitív képességeket javító gyógyszerek, vagy a mesterséges intelligencia terén. Közben semmi okunk nincs feltételezni, hogy egy mesterséges intelligencia morálisan helyesen, az emberek felé jóindulatúan viselkedne. Ezeket a kérdéseket is boncolgatja például Charles Stross az Eschaton-sorozatban és az Accelerandoban is.

Baktériumon fogunk élni

December végén jelent meg a Nautilus magazinban egy interjú egy Joshua Pearce nevű amerikai akadémikussal, aki Feeding Everyone No Matter What (Mindenkit megetetni bármi áron) címmel írt könyvet egy posztapokaliptikus világ konkrét élelmezési problémáiról.

war8KBU

Szerinte is a nukleáris tél a legfenyegetőbb veszély, de ő éppen a mellett érvel, hogy bár katasztrofális következményei lennének egy ilyen eseménynek, de az az emberi faj számára túlélhető. Egyrészt bizonyos bogarak megélnének a jelenleginél sokkal barátságtalanabb körülmények között is, és azok fogyaszthatóak az emberek számára. Szerinte egy atomháború után a legfontosabb feladata minél több fa kivágása lenne. Bizonyos cukortermelő baktériumok tenyészthetőek rothadó fazúzalékon, szóval még az előtt ki kellene vágni a fákat, hogy azok a hideg időjárás miatt elfagynak, és el lehetne kezdeni baktériumokat tenyészteni. Az így nyert cukrot aztán meg lehet enni közvetlenül, vagy például alapja lehet egy patkánytenyésztési programnak, és húshoz lehetne jutni ezen a módon.

Szóval végül is nincs is miért aggódni. Akit pedig Pearce nem győzött meg, az nézze meg ezt a riportot az Economist karácsonyi számában ilyen amerikai hobbitúlélőkről, akik azzal töltik szabadidejüket, hogy a világvégére készülnek, fegyvereket és tartós élelmiszereket halmoznak fel, és gyakorlatoznak arra az esetre, ha összeomlana a nyugati civilizáció. Az ő egyik legnépszerűbb blogjukba errefelé lehet belenézni.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.