Undorító és sokkoló, vagy hihetetlenül intim és megható pillanat ez? Ahány ember, annyi vélemény. Ezeket a másodperceket a műtőben tartózkodó személyzet szokta csak látni, még valószínűleg az anya is csak pár másodperccel később pillanthatja meg csecsemőjét. A babák pont olyanok, mint egy pár másodperces újszülöttől elvárható. Maszatosak, még nem rózsaszín csomagok, hanem a világra bukkanó gyűrött kis alakok. Van, akik épp alszik, van, akik dühös, más inkább elgyötörtnek látszik. Emberiek. Sokfélék. Szerethetőek.

A képekhez fűzött kommentek amiket láttunk, nem pont ilyenek. Sokfélének sokfélék, lehet, hogy emberiek is, de hogy szerethetőek lennének, hááát.

Sokaknál a babák anyukái nagyon kihúzták a gyufát, mert ezek az újszülöttek császármetszéssel jöttek a világra. Bőven vannak, akik szerint nem így kellett volna, nagyon nem.

Az anyaság alapcsatáinak egyike a ki hogy szült, ez a legtutibb gumicsont. Természetesen csak szegény szerencsétlen újszülöttek miatt aggódnak a mímelt jóindulattól csöpögő károgók. Hát látszik a babákon, hogy szörnyen érzik magukat, traumatizáltak szegények. Ellenben azok, akik a szűlőcsatornán préselődtek végig, azok egész másképp néznek ki. Hát mindenki tudja,(!) hogy az ilyenekkel annyi baj lesz, nem fognak biztonságosan kötődni a szüleikhez, drogosok lesznek, vagy még rosszabb.

Az alapállás az, hogy aki nem maga tolta ki a gyermekét, az nem szült, nem tud szülni(!!) és a gyerekének bizonyosan rosszat tett ezzel. Mintha minden nő maga akarta volna, valami alantas és önző okból, a gyereke érdekeit figyelmen kívül hagyva. Mintha nem lennének ezek a nők amúgy is állandóan pellengérre állítva, mintha nem szenvednének közülük sokan egy életen át attól, hogy mások szemében ők nem teljes értékű anyák, mert nekik "csak" így sikerült. Ehhez képest kapják az arcukba a passzív-agresszív, mézesmázos gonoszságot. Nagyon igazságtalanul.

Csak magával foglalkozik az ilyen, pedig ki lehet bírni! - mondják nekik. Vagy nem. Esetleg páran belehalnának gyerekestül, ha nem lenne császármetszés, de kicsire nem adunk. A megfelelő anya - ostoba - mércéje igen sokféle, de itt kezdődik.

Ez a videó remekül bemutatja a főbb ellentéteket, de mivel a csattanójában mindenki mindenkivel összeborul, hát bizton állíthatjuk, hogy sci-fi kategóriában nagydíjra érdemes a spot.

Ja, és egyébként tápszert reklámoz, ami az anyacsaták kitörésének második legtutibb témája. Mert mindenki tudja, hogy a tápszer rossz, és csak a lusta nők adják a gyerekeiknek, akikkel annyi baj lesz, nem fognak biztonságosan kötődni a szüleikhez, drogosok lesznek, vagy még rosszabb ésatöbbi. Úgyis tudjátok.

Egy fotósorozat vagy egy reklám is komoly indulatokat kelt, hajtépésig elmenő Facebook-csatákhoz vezet. Hogy miért veri ki a biztosítékot, hogy valaki orvosa műtétet javasolt, vagy hogy valaki felnőtt ember létére saját döntéséből valamit másképp csinál, mint ahogyan azt a WHO vagy a Kismama Magazin javasolja? Miért henceg valaki azzal, hogy több évtizeddel ezelőtt ő milyen helyesen csinálta, és miért szar anya a másik, aki valamiért másra kényszerült, vagy másképp döntött? Teljesen rejtélyes.

Mégis újra és újra sokféle módon előkerül, hogy női témákban, női oldalakon hasonló témáknál, a szülő, vagy nemrég szült nők anyaságát sokszor vadidegen nők leminősítik, mert csakis az az igazi, ahogy ők csinálták.

Eközben az igazán fontos kérdésekről, amik a szülés körül feszülnek, nem esik szó.

Nagyon nincs ez így rendben.