Minden bizonnyal van, bár teljesen biztosak nem lehetünk benne. Lehet, hogy inkább Simicska–Orbán-háború van, de ebben sem lehetünk biztosak. Miért?

A (Simicska + Orbán) + háború szószerkezet a következőképpen épül fel. Adott először is a Simicska és az Orbán szavak által alkotott szerkezet. Ezt a helyesírási szabályzat, illetve az a nyelvtani felfogás, amelyre a szabályzat épül, mellérendelő összetételnek nevezi. Ne feszegessük, hogy miért, maradjunk annyiban, hogy az összetétel két tagja felcserélhető, azaz a Simicska–Orbán ugyanazt jelenti, mint az Orbán–Simicska. (Persze nem mindig van így, a magyar–angol szótárak vagy mérkőzések esetében nem ugyanazt jelenti, mint az angol–magyar, ettől függetlenül ezeket is mellérendelő összetételeknek szokás tekinteni.) Összetételnek pedig olyan érvek miatt tekintjük e szerkezeteket, mint például hogy tagjai nem kaphatnak külön jelzőt: nincs *kibaszott Simicska – geci Orbán háború.

Az ilyen összetételek kötőjellel való írását a helyesírási szabályzat 100.–101. pontja írja elő. Ennek értelmében a kapcsolatot – kiskötőjellel – Simicska-Orbánnak kellene írni. A szabályzat e két pontjában azonban nem szerepelnek tulajdonnevek, és utalás sincs arra, hogy tulajdonnevek esetében más lenne az eljárás. Csak a szabályzat teljesen más részén, a nagykötőjel használatáról szóló 263. pontjában kerül szóba, hogy „b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük” (így!). Bár a szabályzat eléggé megtévesztő, hiszen a 100.–101. pontokat megtalálva téves következtetésekre juthatunk, a szabályzat egészét figyelembe véve biztosak lehetünk abban, hogy a  Simicska–Orbán a helyes írásmód.

Mi a helyzet a Simicska–Orbán és a háború kapcsolatával? Itt nem olyan egyszerű a megoldás. Az biztosnak tűnik, hogy szóösszetételről van szó, hiszen a kibaszott Simicska–Orbán háború (írjuk akárhogyan) csak úgy értelmezhető, hogy a háború kibaszott (sem úgy, hogy Simicska, sem úgy, hogy Simicska és Orbán az). Ezzel szemben például az a kibaszott Simicska és Orbán háborúja csakis úgy értelmezhető, hogy Simicska (és esetleg Orbán is) kibaszott, de nem a háború az – ilyenkor a szerkezet nem összetett szó. Az összetett szavakat márpedig a magyarban általában egybeírjuk: a gecibotrány egy szó, és nem keverendő össze a geci botrány-nyal – utóbbi esetben a botrány nem a gecivel kapcsolatos, hanem maga geci. A Simicska–Orbán-háború könnyen besorolható abba az összetételi típusba, amelyet a szabályzat birtokos jelzős összetételnek nevez (128. c)), hiszen lényegében nem jelent mást, mint a Simicska és Orbán háborúja birtokos jelzős szószerkezet.

Ezzel azt hinnénk, hogy el is jutottunk a megoldáshoz. Ám maga a szabályzat is tartalmaz, méghozzá a már említett 263. pontban olyan példákat, mint a Újpest–Ferencváros (rangadó) vagy a Honvéd–Haladáson (ti. mérkőzésen) (nem pedig -rangadó, ill. -mérkőzésen). Márpedig ezek sem jelentenek mást, mint az az Újpest és a Ferencváros rangadója, illetve az a Honvéd és a Haladás mérkőzése. Ráadásul ez a következetlenség nem csupán a mellérendelő előtagú összetételek esetében fordul elő, hanem számos olyan szerkezet esetében, melyeknek előtagja (vagy jelzője?) tulajdonnév. Akit érdekelnek a részletek, annak ajánlunk egy remek írást, mely rámutat, hogy ha a Mátyás uralkodása előtt időszakról írunk, akkor Hunyadi családot kell írni (külön), ám ha a Mátyás trónra kerülését követő időszakról, akkor Hunyadi-családot (kötőjellel).

A helyesírási szabályzat szorgos böngészésével csupán egy tanulságot tudunk levonni: érdemes a sutba vágni, és nem foglalkozni vele. Akár Simicska–Orbán háborúról, akár Simicska–Orbán-háborúról olvasunk, ugyanolyan jól megértjük – a kérdést még csak szabályozni is felesleges. Úgy csinálni, mintha szabályoznánk, még inkább az.

Fejes László, nyelvész, a Nyest.hu felelős szerkesztője