A Human Rights Watch tegnap nyilvánosságra hozott jelentése szerint tavaly októberben a szudáni hadsereg katonái feldúlták az ostromlott darfúri régióban Tabit faluját.

A lakóházakat kifosztották, a lakóikat megfélemlítették és bántalmazták, és alig 36 óra leforgása alatt legalább 221 esetben nőket és gyermekkorú, nem ritkán tízévesnél fiatalabb lányokat erőszakoltak meg.

Két, a tömeges erőszakban részt vevő katona vallomásából az is kiderül, hogy a feletteseik utasítására kellett így cselekedniük.

A szudáni hatóságok a brutális támadást követően a falu több lakosát is kínvallatásnak vetették alá annak érdekében, hogy a történtekről a támadóknak tetsző igazságot mondják.

Az ország külügyminisztere, a Time magazinnak adott februári nyilatkozatában határozottan cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint a kormányerők fegyveresei civilek ellen követnek el támadásokat, és tagadta a tömeges nemi erőszakról szóló híreket is. Az országban szerinte szabad a sajtó és jól működik a rendvédelem, és ezeket a történeteket a civil szervezetek találják ki, hogy a menekülttáborokban tartsák az embereket és hogy több pénzt tudjanak összekalapozni.

Ali Ahmed Karti a fehér házi imareggelik egyikén nyiltakozta a fentieket. Azért járt Washingtonban, hogy az Egyesült Államok vegye le Szudánt a terrorizmust támogató országok három tagot számláló listájáról, amin Iránnal és Szíriával együtt szerepel.

Szomorú hagyományai vannak a tömeges nemi erőszakok háborús eszközként való felhasználásának

A régióban a 2003-as darfúri vérengzés idején, a délszláv háborúkban és a ruandai népirtásban is megtörtént, azonban a mára már mintegy kilenc millió embert földönfutóvá tett szíriai háborúból is érkeztek olyan hírek, hogy meztelenre vetkőztetett nőket használtak élő pajzsként a kormányerők, így vonulva át az ellenséges falvakon.

Aki azt hiszi tehát, hogy Angelina Jolie csak népszerűsködött a boszniai háborús erőszakot túlélő nőkkel, a londoni kutatóintézet átadásával, az iraki nőkkel forgatott rövidfilmjeivel, és az ENSZ-ben elmondott felszólalása csak művészi karrierjének része, az nagyon téved.

A nemi erőszak a nemzetközi egyezményekben foglaltak ellenére ma éppúgy része a háborús eszköztárnak, mint korábban bármikor. A civil nők teste a harctér része. Az ő szenvedéseikről azonban hajlamos megfeledkezni a világ.

Katonai hősi emlékművekkel tele vannak a világ városainak főterei, a civil női lakosság ellen elkövetett háborús nemi erőszak azonban olyan szégyen, amivel szembenézni csak ritkán sikerül.

(via Time, NBC News)

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?