Lipcsei és berlini kutatók vizsgálták rengeteg helyen az éjszakai eget. Főleg a fényszennyezéssel akartak foglalkozni, azaz azzal, hogy az emberi tevékenységek fényei hogyan alakítják a környezetet sötétben.

Az egyik legfontosabb észrevételük, amire talán ritkán szoktunk gondolni, hiszen kulturális hagyatékaink útján nem ez öröklődött tovább, hogy amikor városok felett felhős az ég, akkor bizony könnyen világosabb az éjszaka. A mesterséges fények elterjedése előtt a felhők tényleg koromsötét éjt tudtak varázsolni, hiszen elvágták a csillagok és a Hold fényforrását. Mostanra viszont, a fényszennyeződés miatt, az ég világosabb, ha felhők úsznak rajta.

Apróságnak tűnhet mindez, de valójában egy nagyon alapvető természeti jelenséget sikerült pont a fordítottjára alakítanunk.  A német kutatók a világ 44 pontján mérték meg az éjszakai égbolt fényességét. Jártak elhagyatott tájakon, falvaknál és nagyvárosokban is.

A kísérletben vizsgált területek közül 22 alkalommal voltak felhők az égen, és ebből csak 2 eset viselkedett úgy, ahogy természet szerint kellett volna: azaz hogy sötétebb volt az ég alatt, amikor beborult. A többi esetben a felhők visszaverték a fényszennyeződést, világosabb viszonyokat teremtve ezzel.

Természetesen nem új felfedezésről van szó, de ilyen szisztematikus vizsgálat még nem nagyon készült korábban a témában. Az látszik, hogy a fogalom, amit égbolt alatt értünk, az elég gyorsan változik. Az is kiderült, hogy a nagyvárosokban igazán sötét éjszakával viharok esetében találkozhatunk. Ilyenkor ugyanis a városi fények szétszóródnak a nedves aszfalton, vakító hatást okozva ezzel.

Szintén elbúcsúzhatunk lassan a Holdtól is: a kutatás szerint a nagyvárosokban a Hold természetes ciklusa lassan érzékelhetetlenné válik, annak, hogy éppen melyik státusza van egy város felett, gyakorlatilag semmiféle hatása nincs már a város fényességére.

Az éjszakai fényességben nagy szórást tapasztaltak a bolygón, például a legvilágosabb éjszakai jelenést a holland Shipluiden városánál mérték, ahol hatalmas hatása van annak, hogy az üvegházakban éjfél után felkapcsolják a világítást. Az itt mért éjszaka tízezerszer volt világosabb, mint a legsötétebb éjszaka, amit regisztráltak a kutatás során. Azt egy arizonai nemzeti park közepén sikerült bemérniük.

A kutatók szerint ezeknek az éjszakai fényeknek káros hatása is lehet a növény- és állatvilágra. Például 200 éve esélye se volt egy ragadózónak, hogy egy felhős, sötét éjszakán áldozatot találjon. Ez mára megváltozott. És hiába ismert probléma mára a fényszennyezés, műholdképek alapján a mértéke egyre csak nő a bolygón, és egyelőre nem tudni pontosan, milyen hatása van mindennek az ökoszisztémára.

Mérj te is sötétséget!

Március 14-én nagyszabású nemzetközi program fog majd zajlani, amiben mindenki felmérheti, mennyire fényszennyezett az égbolt körülötte. A következő lehetőségek lesznek a részvételre:

• Egyrészt az önkéntesek összehasoníthatják, egyes csillagképek mennyire láthatóak a számukra, hány elemét látják. Ehhez van mobiltelefonos applikáció is, de ki is lehet nyomtatni előre a keresendő csillagképek elemeit. 
• Létezik egy applikáció is, ami az eltűnt csillagokat segít megtalálni. A program a telefonodat az égre irányítja, és megkérdezi, hogy látsz-e ott csillagot. 
• És van egy iPhone-os alkalmazás, ami megméri az éjszaka sötétségének mértékét. 

(via LiveScience, a felső kép a Börzsönyben készül, Mohai Balázs/MTI munkája. )