Danuta Danielsson egy nagyon ismert asszony Svédországban: 1985-ben egy Växjö városában zajló neonáci rendezvényen fejbecsapott egy nácit a táskájával, erről pedig véletlenül épp fénykép készült, és az bejárta a hazai és a nemzetközi sajtót. A nő, akinek édesanyja túlélt egy német koncentrációs tábort, azóta már elhunyt, de neve ismét sokat szerepel a sajtóban.

Våren 1985 var jag på stan samtidigt som fotografen Hans Runesson. Han tog århundradets bild, lyssna i #P4Kronoberg pic.twitter.com/Pk1HpUjJhz

— Carina Bergqvist (@carinabergqvist) February 20, 2015

Egy svéd művész ugyanis szobrot szánt volna a városba, ahol egykor a támadás történt, de a helyi önkormányzat múlt héten ezt megakadályozta. Döntésük szerint azért, mert a retikülös asszony ábrázolása az erőszak dicsőítését jelentené. A város vezetői pedig bármennyire is nem bírják a nácikat (ezt ők maguk mondták a Washington Postnak), de a városban a demokráciáért és a szólásszabadságért dolgoznak.

Nem fogadhatjuk el, hogy hogy valaki megüt a táskájával egy másik embert, csak mert nem kedveli őt. Ráadásul egy rokona is megkeresett minket Danielssonnak, és ő is mondta, hogy nem szeretné, ha így emlékeznének a nőre.

Amikor Susanna Arwin először rakta ki szobrának tervét Facebook-oldalára, főleg pozitív kritikákat kapott. Aztán idővel felbukkantak a kritikus hangok is, végül pedig országos vita kerekedett mindebből: Danielsson vajon hős vagy támadó. A szobor tervének bírálói szerint mindez ráadásul egy nagyon érzékeny időben jött elő, amikor az európai terrorizmus új hulláma kedvezhet a szélsőségeknek is.

A kérdés már rég elhagyta a hatvanezres város határait, a szobor támogatói országszerte retikülökkel kezdtek el feldíszíteni szobrokat, szerintük a nő ütését valójában a bátorságának szimbólumaként kell értelmezni. Amióta kitört az országos vita, több önkormányzat jelezte, hogy szívesen befogadná a szobrot, hiszen Danielsson családja révén maga is a nácik áldozata volt.

Väskkampen har kommit till #Helsingborg #tantentillväxjö #tantenmedhandväskan pic.twitter.com/UXKUuDFmx7

— Helsingborgs Dagblad (@hdhbg) February 25, 2015

Nazismen hör inte hemma i vårt samhälle! August Palm hänger på! #tantentillVäxjö pic.twitter.com/efcU9I1ifu

— Anders Larsson (@And_rs_L) February 19, 2015

Ugyanakkor fontos arra is kitérni, hogy a képet készítő fotós szerint a nő szinte azonnal megbánta tettét 1985-ben. Igaz, élete során később soha nem beszélt az egész ügyről a nyilvánosság előtt. (Washington Post)