Magyarországon az elmúlt években fokozatosan javult az igazságszolgáltatás függetlenségének a társadalmi megítélése. Ez derült ki az Európai Bizottság legfrissebb „igazságügyi eredménytáblázatból”.

A „táblázat” valójában kb. 50 grafikonos táblázatot jelent, és egy szöveges elemzést tartalmazó tanulmányt, ami különböző szempontokból (például ügytípusok szerint, illetve az ítélkezési fórumok szintje szerint) veti össze az egyes uniós országok bíróságainak hatékonyságát, ügyintézési idejét, az elintézett/elintézetlen ügyek mennyiségét és az igazságszolgáltatási rendszer társadalmi beágyazottságát, megítélését.

Az utóbbi szempontcsoport egyike a bíróságok függetlenségének az országon belüli megítélése, jórészt a gyakorló jogászok tapasztalatainak összegzése alapján. Ebben a tekintetben Magyarországgal szemben – az alaptörvény módosítása után – a korábbi években kötelezettségszegési eljárást is folytatott az Európai Bizottság, az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye.

A mostani jelentésben található táblázat (a 47. számú grafikon) szerint a 0-tól 7-ig terjedő skálán – ahol a magasabb szám a bírói függetlenség magasabb fokú elismertségét tükrözi – Magyarországnl a mérőszám elérte a 4-et. Ez a 3,5 és 4 közötti szegmensen belül fokozatos emelkedést tükröz a 2010 és 2012 között, majd 2012-2013-ban mért adatokban.

144 ország globális összevetésében Magyarország ezzel az 56. helyen áll a bírói függetlenség megítélésében. Az EU-listán közvetlenül előtte Lengyelország, mögötte Lettország áll. Az EU-n belül a bírói függetlenség megítélése Finnországban a legjobb (6,50 fölötti értékkel), Szlovákiában pedig a legrosszabb (2,50 alatti értékkel).