Németh Lászlóné szerint nem baj, hogy elírták a törvényben a REPIVA nevét

Pénteken késő este megkaptuk Németh Lászlóné takarék- és postaügyi miniszterelnökségi államtitkár, korábbi nemzeti fejlesztési miniszter válaszát a DRB bankcsoportot érintő elírás ügyében. Ezzel egy időben a Miniszterelnökség hivatalosan reagált a nekünk küldöttel megegyező tartalommal, amit a Magyar Takarék blog hozott le. (Az ügy fontosságát mutatja, hogy ezt a Spéder Zoltán, az FHB Jelzálogbank elnöke érdekeltségébe tartozó CEMP-csoportba tartozó Portfolio.hu még pénteken 23:55-kor átvette.)

A cikkben azt állítottuk Windisch László, az MNB alelnökének szavaira hivatkozva, hogy a DRB bankcsoport többek között azért úszhatta meg az államosítást és a takarékintegráció részévé válást, mert a (Németh Lászlóné által benyújtott) takarékszövetkezeti törvényben elírták a bankcsoportot összefogó intézményvédelmi alap, a REPIVA nevét.

Németh Lászlóné és Spéder Zoltán a tavaly év végi takarékgálán.

Németh Lászlóné szerint Windisch László nem mondta azt, hogy a REPIVA betűszó elírása a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvényben bármennyiben is érintette volna azt, hogy a későbbi DRB bankcsoport tagjait alkotó takarékszövetkezetek bankká váljanak:

"Felhívom a figyelmet arra, hogy Windisch László úr, az MNB alelnöke - az ülés jegyzőkönyve szerint - nem mondta a gazdasági bizottság keddi ülésén, hogy a DRB bankcsoportot alkotó egykori takarékszövetkezetek azért kerültek ki a takarékszövetkezeti integrációból, mert az azt megalapozó törvényjavaslatban elírták a REPIVA intézményvédelmi alap nevét. Windisch László úr a tényeknek megfelelően és korrekt módon arról nyilatkozott, hogy törvényjavaslatban volt a REPIVA intézményvédelmi alap nevét érintő elírás, de nem állította, hogy a DRB bankcsoportot alkotó egykori takarékszövetkezetek ezért kerültek volna ki a takarékszövetkezeti integrációból."

Pedig Windisch László a parlamenti jegyzőkönyv szerint a következőket mondta kedden:

"Tehát van egy olyan bírósági ítéletünk, amely kimondja, hogy e miatt a névelírás miatt ezekre a pénzintézetekre és az intézményvédelmi alapjukra, a REPIVA-ra nem terjed ki a törvény hatálya. Ennélfogva bárhogyan alakult volna a bankká alakulás engedélyezése, a kérdés az, hogy kiterjed rájuk az integrációs törvény vagy nem, és egyelőre egy bírósági ítéletünk arról szól, hogy nem terjed ki rájuk az integrációs törvény."

A Miniszterelnökség államtitkára több ponton pontosítja a történetet:

  • A DRB Bank Zrt. már 2012 óta bank volt, kiterjedt rá az integrációs törvény, ám 2013 augusztusában úgy döntött, hogy kilép belőle. Ezt az MNB is engedélyezte később, 2013 december 9-én.
  • A későbbi DRB bankcsoport három másik elemét, a későbbi ÉRB-t, a DBB és a BRB-t nem érintette a 2013-as integrációs törvény, mert gyorsan beadtak egy bankká alakulási kérelmet 2013 júliusában, amikor a köztársasági elnök visszaküldte a törvényt a parlamentnek (ezt a verziót mi is említettük az eredeti cikkben – K.M.). Ezeket a bankokat is 2013 december 9-én engedélyezte az MNB, egyébként szintén Windisch László aláírásával.
  • Ezért a REPIVA elírása igazából nem is számított semmit a Miniszterelnökség álláspontja szerint.
  • A jogalkotó később orvosolta a REPIVA elírását.

Az MNB – ebben egyetért Németh Lászlóné és Windisch László – több hónapig, alaposan megvizsgálta a DRB-hez tartozó bank és takarékszövetkezeteket az összes objektív kritérium, többek között a tőkeszerkezet alapján, és mindent rendben találtak, ezért kapták meg az engedélyt. Németh Lászlóné szerint a "60, de lehet, hogy 100 milliárd forint" elvesztéséhez vezető cselekmények "sok évvel az integráció létrejötte előtt kezdődhettek, és közel két évtizedig folyó súlyos bűncselekmények nyomán halmozódhattak fel."

A DRB Buda-Cashes tulajdonosai azért is akarhatták elkerülni a takarékszövetkezeti integrációt, hogy "folytathassák évtizedes üzelmeiket", írja Németh Lászlóné. Bár a mi cikkünk is hasonló következtetésre jutott (ha a Buda-Cashes tulajdonosok elvesztik az államosított pénzintézeteik feletti tulajdonjogot, akkor nyilván a csalást sem folytathatták volna), Németh Lászlóné szerint ennek nem volt semmi köze ahhoz, hogy ők elírták a REPIVA nevét a törvényben.

Németh Lászlóné reakciója a következőkkel zárul:

"A Miniszterelnökség a Quaestor-ügy által okozott befektetési pánik idején a felelős gazdasági újságíróktól elvárja, hogy felmérjék leírt szavaik súlyát és a magyar gazdaság érdekében és az alaptalan, spekulatív és káros konspirációs elképzelések terjesztése helyett nagyfokú megfontoltságra int minden felelős újságírót. A Miniszterelnökség jogi szakértők bevonásával vizsgálja a cikk állításait."

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.