Oroszország búzáért és marhahúsért cserébe tucatnyi Szu-24-es, nagy hatótávolságú elfogó-bombázót vadászbombázót* szállítana Argentínába. Az üzlet orosz szempontból kifejezetten előnyös: az amerikai hadrendből bő 15 éve kivont F-111-esek ellentételezésére kifejlesztett gépet modernnek semmiképp sem lehet nevezni, ellenben az amerikai és európai embargó miatt húsra és gabonára is szükségük van, és mert a szankciók az ország pénzügyeit is megingatták, lehetőleg csereüzlet részeként.
Hogy Argentínának miért kellenek az elavult bombázók, az már jobb kérdés. Az egyetlen logikus magyarázat, hogy ezek a bombázók jelentősen növelnék az argentin hadsereg képességeit, ha netán 1982 után újra katonai erővel próbálnák megszerezni a brit fennhatóság alatt álló Falkland-szigeteket.
A Falkland-szigetek megszerzése visszatérő témája az argentin belpolitikának. Jellemzően nagyobb társadalmi válságok idején szokta elővenni a politikai elit, ami a nacionalista hevület felkorbácsolásával igyekszik elterelni a figyelmet az égetőbb problémákról. Legutóbb 2013-ban nyúlt ehhez az eszközhöz Cristina Kirchner államfő - ezután rendeztek népszavazást a szigeten arról, hogy a szigetlakók melyik országhoz szeretnének tartozni. 99,8 százalékuk szavazott arra, hogy Nagy-Britanniához.
Ezek alapján nem annyira meglepő, hogy a brit kormány egyértelműen a Falkland-szigetek ellen irányuló lépésként értékelte az orosz vadászgéplízing hírét. Michael Fallon védelmi miniszter szerdán be is jelentette, hogy a kormánya a következő tíz évben 180 millió fontot (~73 milliárd forintot) szán a sziget védelmének megerősítésére.
Ez inkább értékelhető jelzésként, mint tényleges fejlesztésként, valójában pár légvédelmi rakétát és csapatszállító helikpotert jelent csupán. Mindezt ahhoz képest, hogy a 2013-as feszültség idején a brit hadsereg vezetése beismerte, hogy most már nem volna képes ugyanúgy egyedül megvédeni, pláne visszafoglalni a szigeteket, mint tette azt 1982-ben, amikor a brit flottának még voltak repülőgéphordozói, amik légi támogatást nyújthattak a hadihajóknak és a csapatszállítóknak - ez utóbbiból már akkor is annyira kevés volt, hogy az akkor még létező brit kereskedelmi flotta hajóit is besorozták.
A mostani döntés alapján csupán annyi történik, hogy a Falkland-szigetekre vezényelnek két, Afganisztánból kivont csapatszállító helikoptert, nem csökkentik a szigeten szolgáló 1200 brit katona létszámát - ebből amúgy csak egy századnyi lövész -, és tartósan odavezényelnek egy őrnaszádot.
A brit gesztus mégis nagy felháborodást keltett Argentínában, ahol Kirchner elnök kabinetfőnöke, Aníbal Fernández már azzal vádolta a brit kormányt, hogy a katonai fejlesztések bejelentésével csak a május 7-i parlamenti választások előtt igyekszik felkorbácsolni a nacionalista indulatokat. (Via Guardian, Telegraph, National Post)
*PONTOSÍTÁS 2015.03.27.: Összezavart, hogy a Wikipedia az avíttas „interdictor” jelzővel illette a Szu-24-est. A számomra ismeretlen fogalmat interceptorként, elfogóként értelmezte az agyam, pedig egy, a szakzsargonból régen kikopott fogalmat, a mélységi bombázót jelöli. Elnézést kérek a hibáért.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.