"Mennyire bevett szokás, hogy egy csődbe ment vállalkozás a külügyminiszteren át küld egy levelet a miniszterelnöknek? Szijjártó Péter máskor is volt már postás? Az már más kérdés, hogy normál postás volt, vagy pénzes postás, tehát pénzeket is vitt-e?" - vetette fel állításnak hangzó kérdéseit napirend előtt a szocialista Lukács Zoltán. Akit az is érdekel, hogy ha Szijjártó február 25-én megtudta Tarsolytól, hogy baj van, akkor miért várt március 9-ig a pénzek kivételével?

Az is érdekelte, hogy mi tartott 17 napig Tarsoly Csaba letartóztatásán, akiről mára már kiderült, hogy időközben teljesen legatyásodott.

Ő is felvetette a problémát, hogy miközben a kormány már tudott a bajról, a kisbefektetők pénzét hagyták benn égni a Quaestorban. És őt is érdekli, hogy kormánytagok és kormánypárti képviselők tartották-e, és ha tartották, még időben kimentették-e a pénzüket a Quaestorból. Jelezte, hogy kikérik a február 25-i kormányülés hangfelvételét, mert nem tudnak hinni Orbán Viktornak.

A kormány részéről Magyar Levente válaszolt. Szerinte ők már próbálták elmagyarázni a dolgot, de hogy-hogynem senki sem érti a magyarázataikat. Amik sorrendben:

• Szijjártó Péter nem kapott semmilyen levelet.
• Nem tartottak közpénzt a Quaestorban.
• A közpénzt, amit a Quaestorban tartottak, azokat nem azért mentették ki, mert szó volt a csődről, hanem mert olyan folyamatok indultak meg a piacon, hogy lépni kellett.

A magyarázatot azzal zárta, hogy amit tettek, az

"erkölcsileg is rendben volt, mert közvagyont mentettünk ki".

Emlékeztetnék, hogy alig egy perccel korábban azt mondta, hogy nem voltak közpénzek a Quaestorban.

Zárásként pedig arról beszélt, hogy Tarsoly Csaba letartóztásának késedelmei miatt nem lehet a kormány hibáztatni, mert az igazságszolgáltatás független a kormánytól. Attól a kormánytól, akinek a miniszterelnöke az első brókercsőd után azt mondta a rádióban, hogy le kell csukni a felelősöket, mire a rendőrség még aznap őrizetbe is vette az érintetteket.