Mielőtt megszavazták volna azt a törvényt, ami a brókerbotrányok áldozatainak kártalanításáról, és főként a brókercégeknek vagyonelemeinek, illetve vezetőik és tulajdonosaik magánvagyonának elkobzásáról szól – amelyről olyan ékes szigorral beszélt Rogán Antal –, becsúszott egy aprónak tűnő, de annál jelentősebb módosítás a törvénybe.

A Törvényalkotási Bizottság hétfő este befogadott egy javaslatot az összegző módosító javaslatba, amivel együtt fogadták el a törvényt. A módosítás szerint:

"nem minősül szervezetnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013 . évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozása, amennyiben a pénzintézet tulajdoni aránya a szoros kapcsolatban álló vállalkozásban eléri az 50 %-ot."

Gyakorlatilag tehát

kihúzták a törvény hatálya alól azokat a brókercégeket, amelyek banki tulajdonban vannak.

Ez azt jelenti, hogy az ilyen befektetői szolgáltatók és kapcsolt vállalkozásaik vagyonát nem lehet zár alá venni, ahogy tulajdonosaik, vezetőik, fb-tagjaik és könyvvizsgálóik vagyonát sem, ellentétben a nem banki hátterű brókercégekkel. Nem lehet elkobozni azokat a vagyonelemeket, amelyeket a cégek vagy a hozzájuk kapcsolódó személyek a büntetőintézkedés kezdetétől számítva átruháztak.

Tuzson Bence egyébként az ülés jegyzőkönyve szerint igyekezett megmagyarázni, hogy miért döntöttek a módosítás mellett:

"Arra próbáltunk törekedni, hogy elsősorban a brókerbotrányhoz kapcsolódjon ez a jogszabály, tehát a brókerek vagyonát fogjuk le a lehető legszélesebb körben, és ne terjeszkedjünk túl a törvény célján, tehát ne vonjunk be olyan bűncselekményi kört is, ami ezt jelentősen meghaladhatja, vagy pedig bizonyos szempontból mérlegelés kérdése is."

Illetve:

"ebben a bűncselekmény-sorozatban nyilván elsősorban ezek a brókercégek érintettek, és ha ebbe a körbe bevonnánk a hitelintézeteket is, akkor sok százezer újabb ügyfélt vonnánk be ebbe az eljárásba, ami csak abból az okból okoz problémát, hogy ha egy hitelintézet vagyonát is megpróbáljuk zár alá helyezni, akkor sokkal nagyobb kárt tudunk okozni, mint ha csak ezeknek az egyéb intézményeknek a vagyonát próbálnánk lefogni valamilyen formában. Hiszen ott olyan sok olyan ügyfél van, aki esetleg egy brókercéggel kapcsolatos bűncselekmény-sorozatban nem érintett, viszont egy zár alá vétel alapján több százezres vagy akár milliós nagyságrendű ügyfelet is érinthet egy ilyen típusú zár alá vétel."

A Fidesz tehát pont a bankokkal nem akarna ujjat húzni, amikor brókereket leckéztet? Amikor Lázár János néhány nappal korábban általánosságban "brókerbrigádok-uzsorások-bankárokról" beszélt? Érdekes.

Ezzel együtt más fontos szempontot is érdemes lehet megfontolni a javaslattal kapcsolatban.

A Quaestornak tavaly november óta van bankja.

Sokan csodálkoztak akkor, hogy miért kellett a Quaestornak hitelintézet, miért a gyakorlatilag nem is működő, hitelek nélküli Credigent vette meg, illetve miért engedélyezte az MNB a vásárlást a gyanús cégcsoportnak. A Quaestor brókercége, a kamukötvényeket forgalmazó Quaestor Pénzügyi Tanácsadó lett a Credigen 100 százalékos tulajdonosa.

A Credigent egyébként a cégkivonat szerint idén február 1.-től hívják Quaestor Banknak. A hitelintézet annyira megvan, hogy a legtöbb Quaestor-csoportba tartozó cég honlapjával ellentétben a honlapja is működik.

Innentől kezdve minden feltételezés, de azért érdemes lehet végiggondolni a lehetőségeket. A Quaestor-cégcsoportot márciusban legalább egyszer alaposan átrendezték, amikor a kötvényeket kibocsátó és továbbhitelező Hrurira kft. lett az anyacég főtulajdonosa. A törvényalkotási bizottság módosítójával viszont újabb lehetőség jött be a cégcsoportnál: a csoporton belüli hitelintézet felhasználásával mozgástér nyílt, amit akár a vagyonmentésre is fel lehet használni. A törvényt ugyanis úgy is lehet most értelmezni, hogy a Quaestor Bankra magára nem vonatkozik a törvény, ezért ha a csoporton belül sikerült oda átcsoportosítani vagyont, akkor azt nem lehet zárolni a becsúsztatott kivétel miatt.